Az orosz személyautó-gyártásban csak mellékszerepet kaptak a dízelmotorok, egyrészt a nagy hideg okozta problémák, másrészt az üzemanyag minősége miatt. Főleg mezőgazdasági gépekbe, munkagépekbe kerültek gázolajat égető egységek, de akadtak próbálkozások a Ladánál is, a legendás kockából is készült öngyulladós verzió, csak belpiacra. A következő infók főleg ladás fórumokban bolyongva kerültek elő, innen is köszönet a ritka titkok tudóinak.
A nyolcvanas évek közepétől szinte csak a kocka Ladákba szereltek dízelmotort, illetve Nivákba. A dízellel szerelt autók kódjele 21045, 21055, 21075, 21215, 21315 volt.
Amúgy a tervezésnél a benzines Lada blokk fő alkatrészeit egy az egyben megkapta, sok közös alkatrész található. Módosított, de lényegét tekintve megegyező motorblokk, főtengely változatlan, hajtórúd méretei is azonosak csak kicsit erősebb, dugattyútető más kialakítású, illetve a hengerfej teljesen más rajta. Nem volt elterjedt a hideg időjárásra és az akkori gázolajokra való tekintettel, elenyésző volt a legyártott darabszáma a benzines motorokkal szerelt autókhoz képest, de gyártottak saját fejlesztésű gázolajos blokkot.
Motorkód alapján ezek:
– VAZ 340 (1452 ccm, 48 LE, 78 Nm)
– VAZ 341 (1524 ccm, 54 LE, 95 Nm)
– VAZ 3411 (Turbo, 1524 ccm, 65 LE, 122 Nm)
– VAZ 343 (1774 ccm, 63 LE, 110 Nm)
– VAZ 3431 (Turbo, 1774 ccm, 75 LE, 145 Nm)
A képeken egy 21055-ös látható, amiben gyárilag VAZ341-es dízel motor található. Ez a kivitel a maga 54 lóerejét 5 literes átlagfogyasztással hozta. Külsőt, belsőt tekintve nem volt különbség, csak a műszerfal izzításra figyelmeztető lámpája mutatja indítás előtt, hogy ez a gázolajos kivitel.