Nehéz szavakba önteni, hogy mennyire jó érzés ilyen tehetséges fiatalemberekre bukkanni, mint amilyen Kovács Krisztián is. Ilyenkor mindig visszatér a remény, hogy a világháló csak jó valamire, találni értékes tartalmat, csak nyitott szemmel kell böngészni, és kiszűrni a levesből a húst.
Nemrég láthattátok nálunk Zsolt rajzait, amiktől nemcsak nekünk, de nektek is elállt a szavatok. Rengeteg pozitív komment érkezett a cikk alá és a Facebook-bejegyzéshez is. Ezen felbuzdulva megkeresett minket Krisztián, aki szintén rajzol, főleg Forma-1-es témában, ezenfelül pedig papírmaketteket is készít.
„25 éves vagyok, óvódás korom óta imádok rajzolni, és van is egy vicces emlékem azokból az időkből: nagycsoportos lehettem, amikor az óvónők nem akartak kiengedni szünetre, hogy plusz órákat kapjak a kézügyességem fejlesztésére, mert annyira nem ment semmi, úgy látszik meg lett az eredménye az extra odafigyelésnek.
Kisebb nagyobb megszakításokkal rajzolok, igazából első Forma-1-es futam, amit láttam a 2001-es Olasz nagydíj volt, azóta szinte csak autókat vagy versenyautókat rajzolok, amiket imádok, főleg együlésest vagy prototípust (LMP1). Néha előfordul, hogy felkérnek portrét készíteni.
Papír makettezni két éve kezdtem. Láttam a neten egy srácot, aki rendszerint rakosgatta fel a modelljeit és venni akartam tőle, mert amúgy is gyűjtöm a modelleket, de nem akarta eladni. Aztán gondoltam egyet és nekiálltam magamnak készíteni. Nem volt könnyű mert se leírás, se semmi, csak alaprajz volt, mindenre magamtól kellet rájönnöm, de ahogy egyre több elkészült, egyre jobbak lettek. Sok türelem kell hozzá, nagyon sok, főleg a kis alkatrészeknél.
Ha egyszer beakadna a lottóötös egy Ferrari 288 GTO-vennék. Jelenleg egy boltban dolgozók, pályázaton még soha nem indultam, és általában magamnak rajzolok, de akad néhány felkérés.”
