Mit tesz az ember, ha már nem elégítik ki a lóerők? Kevés a kifinomult veszettség, az elegáns őrület, amit egy V6-os Busso blokk adhat? Egyértelmű válasz a tuning, a turbó, az egyéb finomítások, ezekben a motorokban még akad tartalék.
Stephan Lenior viszont sokkal radikálisabb megoldást választott. Duplázott. A holland, főleg Alfákra szakosodott Squadra Tuning tulajdonosaként pedig akadt megfelelő háttér a meredek ötlet megvalósításához.
Mert azért egy komplett hathengeres motort begyömöszölni a GTV gyűszűnyi hátsójába komoly átalakítás, tengelytáv módosítás, karosszéria szélesítés nélkül nem kis feladat.
De ezek a veszett hollandok nem adták fel, és sikerült hátra bevarázsolni egy 166-osból a 3,2 literes kivitelt, így az orrban gyárilag dolgozó háromliteressel együtt már 487 lóerőt termel a GTV bimotore. A hátsó kipufogó teljesen egyedi, a hűtés okozott fejtörést, de a hátsó szárnyat is úgy módosították, hogy a megfelelő helyre terelje a levegőt.
A két ötsebességes váltó közös rudazatra hozása, meg úgy általában a motorok szinkronizálása egyszerű volt Stephan elmondása szerint, de látva megszállott tekintetét, neki más fogalma van az egyszerűről, mint az átlag halandónak, aki egy direkt szűrőig jut el.
Hasonlóan beteg koncepcióval a Sbarro állt elő a kilencvenes években.
Az általuk álmodott Alfa Romeo Issima orrába V12-es motor került, szintén két hathengeresből összefűzve. A végeredmény 500 lóerő, 6000 köbcenti, és egy olyan forma, amit még Walter da Silva is dicsért.