Mindenki ismeri az elnevezést, a szót hallva egyből beugrik a masszív fémkanna, jellegzetes X alakú merevítéssel az oldalán, csak annak kibogozhatatlan a története, hogy honnan kapta az elnevezést.

Egy Belsőség-poszt alatt még egy régebbi háborús fórumra hivatkozva jutottam el ehhez a logikusnak tűnő, de cáfolható magyarázathoz.

„A „Marmon-kanna” kifejezés magyar „találmány” a Honvédség anno nagy mennyiségű Ford teherautót rendelt a kölni gyárból, de mivel ezek kétkerék-meghajtásúak voltak, a Marmon-Herrington féle szabadalom alapján négykerék-meghajtásúakká alakították át őket. A járműveket a katonák Ford-Marmonnak vagy egyszerűen csak Marmonnak hívták, a hozzájuk tartozó jellegzetes kialakítású 20 literes kannák pedig a marmonkanna nevet kapták, ami még ma is használatos…”

Egy Ford-Marmon Magyarországon (38M Ford 817T)

Egy Ford-Marmon Magyarországon

Tény, hogy léteztek itthon ilyen teherautók, de hogy az általunk marmonkannának becézett tárgy még semmiképp sem tartozott hozzá, az biztos. Ennek oka, hogy az üzemanyag-szállítás legpraktikusabb eszköze német találmány. A háborúra készülő hitleri Németország találmánya.

Ez az egyszerű, fémből sajtolt eszköz maga a puritán, átgondolt, IKEA-szintű zsenialitás. Három fogantyúval készült, így egy ember karonként kettőt is cipelhetett (ha bírta), de könnyű volt kézből kézbe átadni, bármilyen irányban. Még megtöltve is lebegett a vízen, így nem volt akadály repülőről folyóba, tóba dobva eljuttatni a csapatokhoz, a gyorszáras, levegőztetővel felszerelt, kiemelt betöltőnyílás előnyeit pedig felesleges ecsetelni. Ennek köszönhetően simán bugyogott ki belőle a nafta, és a kupaktekeréssel sem kellett vacakolni.

Így fröcskölték a benzint a szövetségesek, nem volt túl hatékony a módszer

Így fröcskölték a benzint a szövetségesek, nem volt túl hatékony a módszer

Érdekes adalék, hogy a harmincas években fejlesztett kanna 1939-ben amerikai kézbe került. A Berlinben dolgozó Paul Pleiss egy autó aljára rögzítve csempészett ki három darabot, de az Egyesült Államok hadseregét hidegen hagyta a nagy kockázat árán ellopott technológia. Ők inkább maradtak a tízgallonos első világháborús megoldásnál, ami két menetes nyílással rendelkezett, és a kitöltéshez tölcsérre is szükség volt.

Masszív, egyszerű, ötletes a német Wehrmacht-Einheitskanister

Masszív, egyszerű, ötletes a német Wehrmacht-Einheitskanister

Míg a szövetségesek kannája több darabból állt, addig a német egy komplex egységet alkotott, csak egy hegesztés kellett a két fél összeillesztéséhez, a használathoz pedig már semmi más a kannán, és a benne lévő folyadékon kívül.

Az eredeti német nevén Einheitskanister az angoloktól kapta a Jerry Can becenevet ( a német katonákat nevezték „jerry”-nek a szigetországiak), és 1942-re annyira megtetszett nekik a konstrukció, hogy az észak-afrikai hadszíntéren csak ezt voltak hajlandók használni, annak ellenére, hogy az egyetlen beszerzési forrás a zsákmányolás volt.

Carry-History-Jerrycan-8

Egyre több jelentés panaszkodott a rossz konstrukciójú kannák okozta problémákra, szivárgásra, üzemanyag-vesztésre, ezért először az angolok, majd a partraszállás előkészítésének részeként az amerikaiak is megkezdték a tömeggyártást. Így került a milliónyi Jeep oldalára a mára jellegzetes formájú kanna, és állít ennek emléket napjaink Jeep Renegade-je a karosszéria több pontján visszatérő X motívummal.

A Jeep tulajdonképpen egy német találmány előtt tiszteleg

A Jeep tulajdonképpen egy német találmány előtt tiszteleg

Tehát mi egy németek által a II. világháború előtt kifejlesztett, amerikaiak másolta és terjesztette kannát nevezünk egy XX. század eleji autógyártó nevével. Logikus? Talán igen. Egyszerűen az első elmélet alapján a Marmon lett akkoriban a benzineskanna szinonimája, a XX. század elején járunk még, így ez került a közbeszédbe, majd amikor a németek már hazajártak hozzánk, és hozták a kimondhatatlan nevű Wehrmacht-Einheitskanistert, naná hogy lemarmonoztuk.