A Lamborghini Diablo 11 éves gyártási ciklusa alatt számtalan változatban készült, a fotókon látható modell egy GTR, amit a modellciklus vége felé, 1999-ben mutattak be a Bologna Motor Show-n.
A GTR a Diablo GT versenypályára szánt változata, ennek érdekében pedig megkapta az össze szükséges módosítást, ami ahhoz kellett, hogy rajthoz állhasson. A súlycsökkentés jegyében a légkondit, a rádiót, a hangszórókat és a GT gyári üléseit is száműzték, az utóbbiak helyére hatpontos biztonsági övvel szerelt sportülés került. Az oldalablakokat plexire cserélték, a pilótafülke bukókeretet és tűzoltórendszert kapott, a MOMO sportkormányról nem is beszélve.
A GTR alvázhoz rögzített, hatalmas hátsó szárnyat kapott, a felniket pedig 18 colos szuperkönnyű magnézium keréktárcsákra cserélték. A hatliteres V12-es motor teljesítménye 598 lóerő – több mint száz lóerővel több, mint az alapváltozaté -, nyomatéka 640 Nm. A motor a hátsó kerekeket ötsebességes váltón keresztül hajtja. A megnövelt teljesítményhez természetesen nagyobb fékek és versenykörülményekhez igazított futómű is párosult. És azt se felejtsük el, hogy az egész karosszéria karbonból készült.
A differenciálmű és a váltóolaj hűtéséhez beépítettek egy plusz hőcserélőt, hogy a kemény igénybevétel során ne melegedjen túl a folyadék. Nulláról százra 3,5 másodperc alatt gyorsul, végsebessége 339,5 km/óra. Ezzel a teljesítménnyel pedig gyorsabb, mint a Diablót követő modernebb modell, a Lamborghini Murciélago, ami az alapváltozat 580 lóerős motorjával 3,8 másodperc alatt gyorsul százra.
A Diablo GTR-ből összesen 30 darab készült, ez a hófehér példány a 22. és nemsokára új gazdára talál egy dániai árverésen.
