Azt nagyjából mindenki tudja, hogy a forgalomba kerülő összes autóban laminált szélvédő található, ami nem törik szilánkokra. Ennél a típusnál két üveget összeragasztanak és egy átlátszó köztes réteggel látnak el, egy PVB fóliát helyeznek el a hajlékony, harmadik rétegre, amely a két üvegréteg közé kerül.
Baleset esetén ennél a megoldásnál a széttörő üvegszilánkok nem okozhatnak sérülést,. Az ilyen fajta autóüveg első alkalmazója Henry Ford volt, az 1920-as években vezette be a Triplex elnevezésű biztonsági üveget. Napjainkban autóüveg már csak ilyen szerkezettel készülhet, teljesen mindegy, hogy ki a gyártó.
De az autóüvegek apró névjegykártyái nem csak ezt árulják el, vegyük sorra mit tudhatunk meg a szitanyomással üvegre kerülő adatokból.
Felül az autógyártó logója található, esetünkben az Alfa Romeo, alatta az üveggyár elnevezése, az egyik legnagyobb az 1826-ban alapított Pilkington. Ez eléggé egyértelmű, de az alatta található két ferde vonal már érdekesebb.
A PILKINGTON FELIRAT ALATTI RÉSZ:
A bal oldalon található vonások nem holmi macskakaparások, hanem római számok, és az üveg legfontosabb besorolási osztályát adja meg. Római I-es esetén megerősített, edzett üveggel állunk szemben, II a legelterjedtebb, alap többrétegű szélvédő, II/P esetén műanyag bevonatú, szintén rétegelt üvegről van szó, III a speciálisan kezelt rétegelt, a IV-es pedig a műanyag.
Ezt követik a homologizációs adatsorok
A DOT 36-AS1M183-es sor azt jelzi, hogy az üveg megfelel az USA üvegbiztonság szabványának, vagyis tárt karokkal várják az Egyesült Államokban is. Az alatta lévő sor pedig az európai ECE R43-as szabványt jelöli, vagyis a szélvédő az EU üvegbiztonság-technikai szabványának is megfelel. Az E2 a körben mutatja, hogy melyik ország szervezeténél történt a jóváhagyás. (pl.: a 2-es a Franciaország.)
Felette a 43R szabványt jelzi, hogy az üveg 70% feletti fényáteresztő képességgel rendelkezik. Ha itt egy V betűt találunk, akkor 70% alatt van ez az érték. Az utána következő hat számjegyű modellkód, az üveg színétől, kivitelétől, típusától függ.
GYÁRTÁSI DÁTUM PONTOKBÓL?
A legalsó pár pontból és számból álló rész az, ami valódi, gyakorlati haszonnal bír, ez a dátumkód, ami a gyártás idejéről tájékoztat. Pár hónap eltérést tapasztalhatunk az autó üvegei között, az eltérő raktérkészletek miatt ennyi csúszás előfordulhat a beszerelésnél.
A pontok vagy a szám előtt, vagy a szám után sorakoznak, ha a pontok a szám előtt vannak, akkor az adott év első félévében történt az üveg gyártása. Évtizedet nem jelölnek, de azért az adott modellt ismerve ezt be lehet lőni.
Minden hónapban egy pont lemaszkolásra kerül. Így tehát: 6 pont a szám előtt = januári gyártás, 5 pont a szám előtt = februári gyártásra utal. Ha a második félévben készült az üveg, akkor hasonló: ha 6 pont van a szám után = júliusi, ha 5 pont = augusztusi az üveg.
Vannak ettől eltérő dátumozási módszerek is, ezen a példán nincs pont, a legfelső szám a gyártási évet jelöli, az alatta lévő sor pedig a hónapot, valamilyen rejtélyes okból ezeket összeadva kapjuk meg a megfelelő hónapot, alatta pedig szintén egy kis matekkal a pontos napot.
Tehát 9=2009, 1+2+8=11 tehát November, 10+1+2+4=17, tizenhetedike.
Ma már a különleges tulajdonságokkal felvértezett extra szélvédők is külön jelöléseket kapnak, így például a Head Up Display megjelenítésére képes, vízlepergető réteggel, extra zajszigeteléssel rendelkező üvegek elárulják magukat, és azt is ha esetleg a hirdetésben megadott extrát nem tudja az autó.
A HUD jelölés mutatja, hogy ez a szélvédő képes megjeleníteni a kivetített képet, ára pedig sokkal borsosabb egy átlagos üvegnél
