Ma már leginkább a turbós motorokat fejlesztik a gyártók, hiszen így eredményesebben teljesíthetik a teljesítménnyel és a káros anyag kibocsátással kapcsolatos elvárásokat. Akad viszont egy másik módja is a feltöltésnek, mégpedig a kompresszor, melyet egyre ritkábban használ az autóipar. A mérnökök azonban többször is bevetették mindkét megoldást egy motoron, amit néhányszor azzal indokoltak, hogy a turbófeltöltő magas fordulaton hatékony, a kompresszor pedig alacsonyabb fordulatszám-tartományban működik ideálisan.
Volvo
Elköszönt az öt- és hathengeres motoroktól a Volvo, a helyükre 2 literes négyhengeresek kerültek. A legerősebb benzines bőven 300 lóerő felett teljesít, amit turbóval és kompresszorral értek el. Ezt az erőforrást használják a 400 lóerős összteljesítményű, konnektorról is tölthető hibrid modellekben is. Ezeket a típusokat T6 és T8 jelöléssel látják el.
Elköszönt az öt- és hathengeres motoroktól a Volvo, a helyükre 2 literes négyhengeresek kerültek. A legerősebb benzines bőven 300 lóerő felett teljesít, amit turbóval és kompresszorral értek el. Ezt az erőforrást használják a 400 lóerős összteljesítményű, konnektorról is tölthető hibrid modellekben is. Ezeket a típusokat T6 és T8 jelöléssel látják el.
Fotó megosztása:
Dániából származik a Zenvo ST1 nevezetű sportkocsi, melynek 6,8 literes V8-as motorját töltötték fel turbóval és kompresszorral egyaránt, így 1100 lóerő feletti teljesítményt facsartak ki belőle. Álló helyzetből 100 km/órás sebességre kicsivel 3 másodperc felett gyorsul, a végsebessége 375 km/óra. Az autót a Top Gear is tesztelte, ami egészen emlékezetesre sikerült, hiszen lángba borult az ST1.
Dániából származik a Zenvo ST1 nevezetű sportkocsi, melynek 6,8 literes V8-as motorját töltötték fel turbóval és kompresszorral egyaránt, így 1100 lóerő feletti teljesítményt facsartak ki belőle. Álló helyzetből 100 km/órás sebességre kicsivel 3 másodperc felett gyorsul, a végsebessége 375 km/óra. Az autót a Top Gear is tesztelte, ami egészen emlékezetesre sikerült, hiszen lángba borult az ST1.
Fotó megosztása:
2005-ben mutatkozott be a Volkswagen 1,4 literes TSI motorja, melyben a turbó mellett kompresszorral is megtámogatták a négyhengeres benzinmotort. Nem csak a Sciroccóban, hanem számos más típusban, Audikban és Škodákban is feltűnt ez a motor 140 és 170 lóerős teljesítménnyel is.
2005-ben mutatkozott be a Volkswagen 1,4 literes TSI motorja, melyben a turbó mellett kompresszorral is megtámogatták a négyhengeres benzinmotort. Nem csak a Sciroccóban, hanem számos más típusban, Audikban és Škodákban is feltűnt ez a motor 140 és 170 lóerős teljesítménnyel is.
Fotó megosztása:
Talán az összeállítás legmeglepőbb tagja a Nissan Micra Super Turbo, melyet 1989-ben mutattak be és 10 ezer darabot gyártottak belőle homologizációs céllal. A 0,93 literes motorka a kettős feltöltéssel 110 lóerős lett, ami meglehetősen könnyedén vitte a 770 kilogrammos kisautót.
Talán az összeállítás legmeglepőbb tagja a Nissan Micra Super Turbo, melyet 1989-ben mutattak be és 10 ezer darabot gyártottak belőle homologizációs céllal. A 0,93 literes motorka a kettős feltöltéssel 110 lóerős lett, ami meglehetősen könnyedén vitte a 770 kilogrammos kisautót.
Fotó megosztása:
Igazi legenda a Lancia Delta S4-es, mely B csoportos raliautónak készült, de ehhez szükséges volt utcára is ereszteni 200 darab - az eredetire tényleg csak nyomokban hasonlító - kétüléses gépet. Az utcai változat 1,8 literes motorja közel 280 lóerős volt és szintén összkerekes. Hivatalosan 6 másodperc alatt futja a százas sprintet, de a versenytechnika bizony sokszor ennél többre is képes. Ez volt az első autó, mely ezt a technológiát használta.
Igazi legenda a Lancia Delta S4-es, mely B csoportos raliautónak készült, de ehhez szükséges volt utcára is ereszteni 200 darab - az eredetire tényleg csak nyomokban hasonlító - kétüléses gépet. Az utcai változat 1,8 literes motorja közel 280 lóerős volt és szintén összkerekes. Hivatalosan 6 másodperc alatt futja a százas sprintet, de a versenytechnika bizony sokszor ennél többre is képes. Ez volt az első autó, mely ezt a technológiát használta.
Fotó megosztása:
Zenvo
Dániából származik a Zenvo ST1 nevezetű sportkocsi, melynek 6,8 literes V8-as motorját töltötték fel turbóval és kompresszorral egyaránt, így 1100 lóerő feletti teljesítményt facsartak ki belőle. Álló helyzetből 100 km/órás sebességre kicsivel 3 másodperc felett gyorsul, a végsebessége 375 km/óra. Az autót a Top Gear is tesztelte, ami egészen emlékezetesre sikerült, hiszen lángba borult az ST1.
Volkswagen
2005-ben mutatkozott be a Volkswagen 1,4 literes TSI motorja, melyben a turbó mellett kompresszorral is megtámogatták a négyhengeres benzinmotort. Nem csak a Sciroccoban, hanem számos más típusban, Audikban és Skodákban is feltűnt ez a motor 140 és 170 lóerős teljesítménnyel is.
Nissan
Talán az összeállítás legmeglepőbb tagja a Nissan Micra Super Turbo, melyet 1989-ben mutattak be és 10 ezer darabot gyártottak belőle homologizációs céllal. A 0,93 literes motorka a kettős feltöltéssel 110 lóerős lett, ami meglehetősen könnyedén vitte a 770 kilogrammos kisautót.
Lancia
Igazi legenda a Lancia Delta S4-es, mely B csoportos rallyautónak készült, de ehhez szükséges volt utcára is ereszteni 200 darab – az eredetire tényleg csak nyomokban hasonlító – kétüléses gépet. Az utcai változat 1,8 literes motorja közel 280 lóerős volt és szintén összkerekes. Hivatalosan 6 másodperc alatt futja a százas sprintet, de a versenytechnika bizony sokszor ennél többre is képes. Ez volt az első autó, mely ezt a technológiát használta.
