1998-ban jelent meg a második generációs Opel Astra, melynek igazán sok változata akadt, így mindenki megtalálhatta a számára leginkább kívánatosat. A kabriót és a kupét ráadásul Bertone tervezte és akár 2 literes turbós benzinmotorral is kapható volt. Teljesítménye 192 lóerő, maximális nyomatéka pedig 250 Nm. Álló helyzetből 100 km/órás sebességre ügyes váltásokkal akár 7,5 másodperc alatt ugorhatunk. Akiknek nem volt elég az olasz forma és a teljesítmény, azok az Irmschertől vásárolt DTM-es gépet idéző gúnyával varázsolhatták sportosabbá.
1998-ban jelent meg a második generációs Opel Astra, melynek igazán sok változata akadt, így mindenki megtalálhatta a számára leginkább kívánatosat. A kabriót és a kupét ráadásul Bertone tervezte és akár 2 literes turbós benzinmotorral is kapható volt. Teljesítménye 192 lóerő, maximális nyomatéka pedig 250 Nm. Álló helyzetből 100 km/órás sebességre ügyes váltásokkal akár 7,5 másodperc alatt ugorhatunk. Akiknek nem volt elég az olasz forma és a teljesítmény, azok az Irmschertől vásárolt DTM-es gépet idéző gúnyával varázsolhatták sportosabbá.
Fotó megosztása:
Az 1979-es Frankfurti Autószalonon mutatkozott be az Ascona legmenőbb változata, a homologizációs céllal készített 400-as, melynek raliváltozata aztán szép sikereket ért el a versenyeken. Walter Röhrl '82-ben világbajnok is lett az Asconával. Az utcai változat 2,4 literes motorja 144 lóerőt teljesített, a versenyváltozat ennél jóval erősebb volt természetesen, az 230 lóval gyűrte maga alá a pályákat. Pályafutása az összkerekes Audi Quattro megjelenésével együtt ért véget.
Az 1979-es Frankfurti Autószalonon mutatkozott be az Ascona legmenőbb változata, a homologizációs céllal készített 400-as, melynek raliváltozata aztán szép sikereket ért el a versenyeken. Walter Röhrl '82-ben világbajnok is lett az Asconával. Az utcai változat 2,4 literes motorja 144 lóerőt teljesített, a versenyváltozat ennél jóval erősebb volt természetesen, az 230 lóval gyűrte maga alá a pályákat. Pályafutása az összkerekes Audi Quattro megjelenésével együtt ért véget.
Fotó megosztása:
Nem hiányozhat a kívánatos Opelek listájáról a Lotus Omega, mely cseppet sem rejtőzködő hatalmas lökhárítóival és hátsó szárnyával. A motortérben 3,6 literes sorhatos turbómotor szolgáltat 380 lóerő körüli teljesítményt, ami mellé közel 570 Nm nyomaték társul. Álló helyzetből 100-as tempóra 5,4 másodperc alatt gyorsul, a végsebessége pedig 280 km/óra feletti.
Nem hiányozhat a kívánatos Opelek listájáról a Lotus Omega, mely cseppet sem rejtőzködő hatalmas lökhárítóival és hátsó szárnyával. A motortérben 3,6 literes sorhatos turbómotor szolgáltat 380 lóerő körüli teljesítményt, ami mellé közel 570 Nm nyomaték társul. Álló helyzetből 100-as tempóra 5,4 másodperc alatt gyorsul, a végsebessége pedig 280 km/óra feletti.
Fotó megosztása:
1985-ben 326 ponttal nyerte meg az Év Autója címet az utolsó generációs Kadett, melyet aztán az Astra váltott fel. A Kadett számos karosszériával és széles motorpalettával volt elérhető, a leginkább lelkesítő verziója a GSi, melynek 16 szelepes változata 150 lóerős teljesítménnyel, 196 Nm nyomatékkal és kicsivel 1 tonna súlyával igazán intenzív élményautó. 7,7 másodperces 100-as sprintre és 220 km/óra végsebességre képes.
1985-ben 326 ponttal nyerte meg az Év Autója címet az utolsó generációs Kadett, melyet aztán az Astra váltott fel. A Kadett számos karosszériával és széles motorpalettával volt elérhető, a leginkább lelkesítő verziója a GSi, melynek 16 szelepes változata 150 lóerős teljesítménnyel, 196 Nm nyomatékkal és kicsivel 1 tonna súlyával igazán intenzív élményautó. 7,7 másodperces 100-as sprintre és 220 km/óra végsebességre képes.
Fotó megosztása:
Az Irmscher műve a túraautós elemekkel sportosabbá varázsolt Opel Vectra i500-as, melynek 2,5 literes V6-os motorja 192 lóerős teljesítményű és négyajtós vagy kombi karosszériával is elérhető volt. A külsőn kívül belül is sportos szürke betétek, Irmscher kormány kapott helyet, valamint sportfutómű 20 mm-es ültetéssel, BBS felnikkel. Ennek ellenére Jeremy Clarkson minden idők legrosszabb autójának nevezte a második generációs Vectrát.
Az Irmscher műve a túraautós elemekkel sportosabbá varázsolt Opel Vectra i500-as, melynek 2,5 literes V6-os motorja 192 lóerős teljesítményű és négyajtós vagy kombi karosszériával is elérhető volt. A külsőn kívül belül is sportos szürke betétek, Irmscher kormány kapott helyet, valamint sportfutómű 20 mm-es ültetéssel, BBS felnikkel. Ennek ellenére Jeremy Clarkson minden idők legrosszabb autójának nevezte a második generációs Vectrát.
Fotó megosztása:
1982-ben jelent meg a Manta B2, mely talán a Manta Manta című film miatt és valódi sportkocsis formája miatt az egyik legnépszerűbb dögös Opel. Nem hagyja hidegen a motorsport rajongóit sem. Legerősebb változatát az Irmscher készítette, akik szinte üres Mantákat vásároltak az Opeltől és saját kezűleg szerelték bele a 3 literes hathengeres motort közel 180 lóerővel és bő 230 Nm nyomatékkal. Ez a változat 8 másodperc körüli 100-as sprintre képes.
1982-ben jelent meg a Manta B2, mely talán a Manta Manta című film miatt és valódi sportkocsis formája miatt az egyik legnépszerűbb dögös Opel. Nem hagyja hidegen a motorsport rajongóit sem. Legerősebb változatát az Irmscher készítette, akik szinte üres Mantákat vásároltak az Opeltől és saját kezűleg szerelték bele a 3 literes hathengeres motort közel 180 lóerővel és bő 230 Nm nyomatékkal. Ez a változat 8 másodperc körüli 100-as sprintre képes.
Fotó megosztása:
