A bajorok kizárólag innovációk és merőben új modellek fejlesztése céljából hozták létre a BMW Technik GmbH-t, mely például a szokatlanul modern és furcsán lenyíló ajtókkal készülő, kétüléses Z1-est is alkotta. Nem minden művük aratott osztatlan sikert, a legtöbbet a nyilvánosság elé sem hozták, mert valószínűleg hasonlóan reagált volt a közönség, mint az 1999-ben bemutatott Z22-es tanulmány esetében. Bár fokozottan hangsúlyozták, hogy itt a forma cseppet sem lényeg, hanem a tartalomnak kell az előtérben lennie, a kifejezetten aránytalan csomagolás minden másról elterelte a figyelmet.
Pedig a Z22-esben nem kevesebb mint 70 újítást és 61 úttörőnek nevezett találmányt sűrítettek össze. A futurisztikus beltérben kevés gomb és nagy kijelzők kaptak helyet, a műszeregység helyett pedig szélvédőre vetítő head-up display került, a bejutáshoz kulcsra semmi szükség nem volt, hiszen ujjlenyomat leolvasót helyeztek el a kilincseknél, a fényszórók pedig adaptívak. Brake by wire és steer by wire rendszer is működőképes formájában került bele.
Az autó méretei az E46-os 3-as sorozathoz közelítenek, tengelytávja viszont a 7-es sorozathoz (E38), aminek köszönhetően bőven maradt hely a belsőben a temérdek újításnak. Váza szénszál erősítésű műanyagból készült, akárcsak a sokkal később megjelent BMW i3-asnak vagy az i8-as hibrid sportkocsinak. Ezzel nem csak merevebb volt, de 30%-kal könnyebb is, mint ha alumíniumból készítették volna.
Műszaki adatokat nem igazán árultak el, annyi tudható csupán, hogy egy 136 lóerős négyhengeres benzinmotor hajtja a hátsó kerekeket és átlagosan 6 litert fogyaszt 100 kilométeren. A Z22-es hiába vonultatott fel 20 évvel ezelőtt olyan technológiákat, melyek csak ma terjednek el az autóiparban, az elrettentő formai megoldások miatt szinte senki sem emlékszik rá.
