Újpesten, a Pozsonyi úton van egy gyalogátkelőhely. Az út széles, mindkét irányban két két sávval, középen villamosvágánnyal, buszforgalommal. Az út egyik oldalán a Könyves Kálmán gimnázium, a másikon egy általános- és egy szakközépiskola, néhány száz méterrel távolabb pedig egy óvoda is található. Eddig, éveken keresztül egy lámpás, nyomógombos zebrán lehetett átkelni az úton, erre járnak napközben azok a gimisek is, akiknek épp külső helyszínen van órájuk. Működött is a rendszer, gomb megnyom, kicsit vár, lámpa zöldre vált, és a tengernyi ember kényelmesen átérve helyet cserélt az út két szélén. Eddig.
Az ésszerűtlenítés jegyében most már járdaszigetes lett a gyalogátkelő, két lámpás a zebra. Ezzel még nem lenne gond, ha valaki nem ér át egy zöldön, akkor a járdasziget biztonságában várhatna a következő szabad jelzésre. De ez így túl egyszerű lenne, így a két gyalogos lámpát úgy állították be, hogy véletlenül se lehessen egy levegővel átmenni az úton, mindenképpen meg kelljen állni a zsebkendőnyi járdaszigeten. És ez amellett, hogy oltári nagy marhaság, még roppant balesetveszélyes is.
Reggelente, iskolakezdésnél egy-egy pirosnál iszonyú tömeg vár mindkét oldalon, akiknek most a frissen telepített járdaszigeten kell nyomorogniuk úgy, hogy iránytól függően előttük villamos, hátuk mögött buszok zúgnak el. Vagy éppen fordítva. Nem beszélve arról, hogy az a gyerek, aki reggel késésben van és félig átengedte már a lámpa, az a járdaszigetről szinte biztos, hogy a tilos jelzés ellenére is át fog menni az úton.
Ha már megépítették, talán okosabb lenne legalább reggelente szinkronizálni a lámpákat, hogy ne kelljen a két megálló között fullgázon száguldó villamosoktól arasznyira billegniük az iskolatáskával, tornacuccal, minden kacattal megrakott gyerekeknek. Bár akkor talán már egész nap maradhatna úgy…