A Kispest Magazin osztotta meg a Facebookon az alábbi fotót, amelyen az látható, ahogy egy autós a Kossuth téri piac mögött épp roppant szimpatikusan parkol. A képhez terjedelmes bejegyzést is írt a helyi hírportál.
„Kedves autóstársaink…
Nincsenek nyomdafestéket tűrő szavak arra a bunkóságra, amelyet a napokban tapasztalhattunk a kispesti Kossuth téri piac mögötti újonnan átadott közösségi téren és a parkolóban.
Még szinte el sem szedték a munkaterületet jelző kordonokat, még érezni a frissen lerakott műanyagburkolat illatát és csak néhány napja használhatják a vadonatúj sportterületet a Trefort iskolások, a hétvégi piaci napon az autósok parkolónak használták a kosárlabda palánkok alatti és előtti területet. Szemünk és szánk is tátva maradt a csodálkozástól! Ezt, álmunkban sem gondoltuk volna! Hiszen jól látszik, hol lehet és hol nem lehet parkolni az új közösségi téren! Vagy ez nem számít?
Ma Magyarországon, ami nincs erőből, szögesdróttal, kerítéssel elválasztva, lebetonozva, annak nincsen semmiféle tisztelete, védelme? Vagy talán még annak sem! Hogy ez kinek a felelőssége, és hogy hogyan jutottunk el idáig, sokan, sokféle magyarázatot adhatnak majd.
Ugye jól emlékszünk, hogy féltették a piacon dolgozók, a környéken élők azt a lepukkant murvás parkolót, ahol mindenki összevissza, akárhová beállhatott, nyelhettük a port a száraz, dagaszthattuk a sarat az esős napokon, és milyen hangosan, harciasan, tüntetőleg érveltek ellene és aggódtak azért, hogy majd pattog a labda, kiabálnak a gyerekek a tornaórán. Még az átadó napján is vita alakult ki, hogy kell-e ez a kispestieknek.
Most, hogy egy tiszta, akár még meg is szerethető, kulturált közösségi tér várja az iskolásokat, a piacra érkezőket és a környék házainak ablakából is kicsit jobb a kilátás, jól látszik, nem tudjuk megvédeni közös értékeinket. Nem, mert mindig jön néhány bunkó, akik fittyet hánynak a rendre, a szabályokra, sőt a térfigyelő kamera sem riasztja őket vissza! És ahelyett, hogy keresnének maguknak parkolóhelyet a közelben, hiszen Kispesten díjmentes a városban a parkolás, kénye kedvük szerint behajtanak az elzárt területre és minden különleges lelkiismeret-furdalás nélkül leparkolnak. Talán még büszkék is arra, hogy milyen bátrak, nekik ugyan nem parancsol senki!”
