Ide felesleges minden szó, a képek magukért beszélnek. Tény, hogy az általános munkaerőhiány az autójavításban is észlelhető, az öreg, filléreket érő kocsik karosszériajavítását kevesen vállalják, és még kevesebben fizetnék ki érte a munkadíjat. Ha nincs az ismertségi körben „neked bevállalom” hozzáállású valódi szakmunkás, még a fizetési hajlandóság is kevés, mire orvoshoz kerül a beteg, már menthetetlen az állapota.
Így keletkeznek a használtautó-piac jellegzetes időzített bombái, a kőművesek által javított, papírral, kartonnal, üvegszállal, vakolóanyaggal, kipótolt „forró krumplik”. Ránézésre nem égetnek, de amikor a mi kezünkbe kerül, rájövünk, hogy magukban hordozzák a poklot, és tovább kell dobnunk, még mielőtt a húst is lemarják a kezünkről. Ritka pillanat, amikor egy ilyen gép végül nem a bontóban, hanem hozzáértő kezek között végzi, és sorsa, bármilyen őrültségnek tűnik is, pusztulás helyett a feltámadás lesz. Reméljük, erre a Fiatra is jobb idők várnak.
