A sztori erősen kacsaszagú, a kép mellé írt fél mondat szerint a Volvo tulajdonosa egy garázsvásáron szerezte a kiszuperált csípőprotézist. Ugye nehéz elképzelni, ahogy a család hamvasztás után odamegy a krematóriumba, és az idős nagymama csípőprotézisét is megkapják az urna mellé, amin később egy kiárusításon adnak túl.
Mivel az emberi pótalkatrész titánból készült, nem semmisül meg hamvasztáskor, és vélhetően újrahasznosítás a sorsa, elméletben. „A dán Orthometals például 250 tonna fémet gyűjt be évente Európa több száz krematóriumából. A begyűjtött fém implantátumokat steenbergeni telephelyükön szortírozzák, beolvasztják és fém rudakba öntik, majd autó és repülőgépgyáraknak értékesítik.
Egy hasonló profilú amerikai cég, az Implant Recycling a beolvasztott fémet gyógyászati eszközöket gyártó cégeknek adja el. Tehát az implantátum autó- vagy repülőgép alkatrészként végzi, vagy jobb esetben ismét egy másik ember testébe kerül.” – hipochonder.blog.hu
A gyakorlatban pedig lehet, hogy valahol, valamikor eltűnt egy darab sepregetés közben, és végül ebben az öreg, kocka-Volvóban kötött ki.
Mindenesetre ennél furább, ritkább sebességváltó karral még nem találkoztunk.
