Statisztikailag igazolták, amit sok autótulajdonos tulajdonos eddig is tudott: a fogyasztásra vonatkozó hivatalos adatok a legtöbb autó esetében nem érhetők el a valóságban.
A Carly egymillió gépjárművet érintő vizsgálat szerint hatalmas a különbség a hivatalos és tényleges fogyasztási adatok között, ráadásul az elmúlt másfél évtized során folyamatosan egyre rosszabbá vált a helyzet. Az autóipari informatikai vállalkozás elemzése szerint akár több mint negyedmillió forintot is bukhat az autós, ha a gyártók ígéreteit vetik össze a valósággal.
Az eltérések a három legnépszerűbb európai méretosztályban, a városi autók, az alsó-középkategóriás modellek és a szabadidőjárművek körében a legmarkánsabbak. Előbbieknél átlagosan 55 (!) százalék volt a többletfogyasztás mértéke, a másik két kategóriában 45 százalékkal voltak torkosabbak a dízel modellek a katalógusértéknél.
A benzinmotoros kiviteleknél valamivel jobb a helyzet, de a kisautóknál átlagolt +35 százalék, illetve a kompakt és crossover kategóriákban megfigyelt +40 százalék sem nevezhető megnyugtatónak. Érdekességképpen megfigyelhető, hogy egyetlen szegmensben, a fogyasztásra amúgy sem érzékeny, sportautóknál nem jegyeztek számottevő eltérést a két érték között.
Megoldást jelent majd a problémára az új, WLTP mérési szabvány bevezetése, ezzel a gyári értékek jobban tükrözik majd a valóságban várható fogyasztást.
Mint egy általunk is közölt másik elemzésből kiderül, hogy a hibridek adatai közelebb állnak az elméletihez. Az amerikai Consumer Reports legutóbbi felmérése szerint kiderült, az ott vizsgált modellek közül a tíz legtakarékosabb hibrid átlagosan mindössze 5,32 százalékkal fogyaszt többet az ígértnél.
