Végre egy hirdetés, amitől nem forog a sírjában Vörösmarty és még Karinthynak is tetszene.
Innen pedig a hirdetés szövege
Eladóvá vált friss műszakis családi csataló, benzinesernyő, motorizált bevásárlótalicska, alias Hófehérke. Ha guruló szaunát, mobil edzőtermet (vagy mindkettőt) keresel, MEGTALÁLTAD! Klíma nincs, így átlagos nyári napokon 50 fok feletti hőmérséklet könnyedén előidézhető, mindezt külön energia felhasználása és károsanyag-kibocsátás nélkül, ugyanakkor a szervokormány hiánya tetszőleges testrészek változatos edzését teszi lehetővé, akárcsak a manuális ablakemelő.
Az 1, 2-es benzinmotor nem csábít száguldozásra, viszont a vezetés klasszikus élményét adja sehol nem húz, de azt stabilan hozza. Persze, fehér is, így az autós tápláléklánc legalján foglal helyet minden szempontból, cserébe vigaszt jelenthet, hogy ugyanaz a VW jel található a kormány közepén, mint sokkal nagyobb, gyorsabb és drágább modelltársain. Akik rendszerint nem engednek besorolni, kifordulni, megbirkózni a hétköznapokkal, ráadásul akkor sem túl előzékenyek, amikor elsőbbséget élveznénk a KRESZ alapján. szóval nem csak testünket, de szellemünket is pallérozza a jármű, hiszen alázatra, egészséges szerénységre tanít. A fentiek tükrében első autónak kiváló. Másodiknak is, ha ilyesfajta tapasztalatra vagy bűnhődésre vágyunk. Hogy jót is mondjak róla, van 235 forint van a hamutartóban. Hamu viszont nincs benne, mert nem dohányzunk. Ez már rögtön két jó tulajdonság.
Egy kis modelltörténet
Az egykori Audi 50-re épülő első generációval, majd a szintén csak kétajtós karosszériával kapható második szériával ellentétben a harmadik Polo négy oldalajtóval is gyártásba került. A jó kis VW Derby nem maradt utód nélkül, a Spanyolországban 1995-től gyártott Polo Classic a SEAT Cordobára épült, ahogy az 1997-ben megjelent Polo Variant is.
A legvidámabb változat a Harlekin volt, amely 1995-ben a Frankfurti Autószalonon jelent meg és nagy sikert aratott. A tarka Polók állítólag egy színűként születtek, de még a gyárban megbolondították őket a más autókról átszerelt, négyféle színű karosszériaelemekkel. 1999 őszén, a 2000-es modellévre alaposan felfrissült az autó. A dupla kereklámpás Polo 2001 szeptemberében, a Frankfurti Autókiállításon mutatkozott be, leváltva a harmadik szériát.
A váltó ténylegesen egy álom, lehet akár úgy is váltani, mint az egyre népszerűbb brazil buszvezető. De válthatunk úgy is, mint a normális emberek. Az ülések kényelmesek, németesen precíz minden kezelőszerv, nincs is belőlük túl sok, pont megjegyezhető. Akár nyolc gyerekülés is elfér benne, de úgy már nem lehet beülni, szóval ha gyereket is szállítunk hátul, az kényelmesen igazából kettő. A gyerekek a vezetőülésről olyan távolságra esnek amúgy, hogy a padlóról simán fel lehet venni a leesett cumit és visszarakni a szájukba, miközben a másik kezünkkel ablaktörlőt cserélünk elől. Szóval családi autó is. Sőt! Szülőbarát családi autó, mert – a világért sem akarnám megbántani őket – Alma együttes tudtommal csak CD-n kapható, ebben az meg ugye nincs, ezért a szülő a zeneszolgáltatás jegyében kénytelen régi kedvenc AC/DC, Frank Zappa, Deep Purple vagy egyéb kazettáival beérni (így már kicsit időgép is amúgy a jármű). Extrák és infók: olajcsere, szűrőcsere, futóműállítás decemberben volt, szép új akkumulátort és ablaktörlő lapátokat most kapott tavasszal, a téli abroncsok szintén az akciós csomag részét képezik. Az egyik dísztárcsát direkt hagytam el valahol, hogy látható legyen, hogy igazából acél felnik vannak a gépen. Ez egyfajta megelőzés, nehogy hirtelen felindultságból alufelninek nézzék a tolvajok.
