Több tiszteletet a Wartburgnak! Miért kellett ez, éhező gyerekeknek még jól jött volna! EZ ÉRTÉK EMBER, NÉMETORSZÁGBAN VAGYONOKAT FIZETNEK ÉRTE! – ilyen és ehhez hasonló hozzászólások érkeztek Tibi atya facebookos élő videójára, amiben megfosztanak tetejétől egy Wartburgot. Mert szerintük poén.
Sokak szerint viszont egyáltalán nem az, és érdekes módon az emberek ugyanúgy reagálnak egy öreg, értéktelen, fél lábbal a roncstelepen álló autó megcsonkítására, mint ha állatkínzót, gyerekverőt, erőszaktevőt látnának. Emlékszem, amikor pár éve videó keringett egy kissrácról, aki kalapáccsal ütött egy lerohadt BMW-t, szintén kitört a népharag, és sokan szó szerint fizikai erőszakkal szerették volna megregulázni az eltévelyedett ifjút. Pedig csak levezette a fölös energiáit egy roncstelepen.
Pedig ha józanul végig gondoljuk, ez a Wartburg így kell véget érjen, ha nem fut még pár kört tető nélkül egy nyári bulin, akkor gaztemetőben lesz állvány futónövényeknek, vagy bezúzzák, mint megannyi társát.
Nincs értéke
Mármint anyagi értelemben. Ettől függetlenül a nosztalgia hevítette eszmei értéke igen magas lehet, de ez egyénfüggő, és úgy tűnik nincs hatással a piaci árakra. Elég végignézni az eladó kínálaton, egy szinte gyári állapotú, alig futott 353-asért sem tud senki többet kérni 3-400 ezer forintnál, az alsó merítés pedig ötvenezer környékén mozog. Ebből a kocsiból nem lesz kívánatos veterán, vágyott klasszikus. Valahogy a Trabant 601-es nagyobb sikerrel mentette magát ebbe a státuszba, könnyeket inkább a 311-es Púposért ejthetünk, amiből tényleg igazán kevés van, és az eladók között is akad több méltatlanul elhanyagolt, lógó belű darab.
„A szívem szakad meg. Azért egy rászoruló sok gyermekes család nagyon örülne (örült volna) egy ilyen szép állapotú kocsinak” – írta egy nagylelkű hozzászóló. Nyilván a videón lejön az autó állapota, biztos minden mélyszegénységben tengődő nagycsalád örülne egy hengerfejes, alkalomadtán 10-12 litert fogyasztó, zajos, gyenge fékrendszerrel szerelt, billegő bódénak, ami nyeli a pénzt.
Még 2003-ban, amikor több Waresz járta az utakat, így írtunk a típusról:
„Nem ajánlom annak a Wartburgot, aki nem szeret az út mellett szerelgetni, és csak a gyors előrejutást tartja szem előtt. És annak sem szerencsés ez a típus, aki nem szeret hétvégenként könyékig olajos lenni. Persze nem muszáj minden hétvégén nyakig szutykosnak lenni, olyan gyakran nem kell javítani az autót, legfeljebb, ha nem bírjuk ki, hogy egy-egy nélkülözhető kényelmi elem esetleg nem működik. Az igazi wartburgos tisztában van vele, hogy sohasem működik minden tökéletesen az autón.
Tudni kell azt is, hogy amint a 353-as eléri a 100 km/h-s tempót, abban a pillanatban mindennemű kommunikáció teljesen megszűnik az autóban helyet foglaló az utasok között. Ez részint a Wartburg rettenetes motorhangjának köszönhető, részint a sokknak, amit a 353-as billegős futóműve és karosszériája okoz. Eléggé ijesztő tud lenni!
Fogyasztása télen a 12 litert is elérheti. Nyáron viszont, amikor több ízben balatoni kirándulást tettem, akkor 8 literes fogyasztás alatt is meg lehetett tenni 100 kilométert. Természetesen visszafogottan, nem előzgetve.
Nem egy esetben kényszerültem szerelésre az út szélén, de eddig nem adódott olyan probléma, amit ne tudtam volna elhárítani. Nem mintha páratlanul okos lennék, egyszerűen annyira kézenfekvő és jó a javíthatósága, hogy csak minimális műszaki érzék szükséges hozzá” – projektautónak, fiatal, bütykölni szerető srácoknak lehetőség jó lehetőség, de egy szegény családot nem büntetnék vele.
A piac tehát beárazta a típust, és tulajdonképpen ez jó hír az aggódóknak. Megannyi Wartburg 353 vár százezer forint alatti áron a megmentésre. Csak bele kell vágni, és újabb Waresz kerüli el az olvasztó gyártelepet, vagy egy Tibi atya-féle vandál karmait.
(2002-ben egy országos sugárzású tévécsatornán szereplő autós magazinműsor szintén szétvágott egy egész ritka autót kabriónak. Csak a műsor és a szórakoztatás kedvéért. Akkor valamiért szinte mindannyian a poént láttuk benne.)
