Az 1930-as években Hitler olyan autó tervezését tűzte ki célul, mely széles néprégeteg számára elérhető, a feladatot pedig Ferdinand Porsche oldotta meg, aki megtervezte a Volkswagen Type 1-est. Egyes elmondások szerint a Bogár nevet először a New York Times használta 1938 júliusában, akkor úgy gondolták, hogy ezer és ezer csillogó kis bogár fogja ellepni a német utakat. A klasszikus Bogár rengeteg frissítéssel és modernizálással végül hatalmas siker lett és egészen 2002-ig maradt gyártásban, közben több mint 21 millió darab készült, amivel a világ egyik legnagyobb példányszámban értékesített autója.
Abból az autóból, amiből ennyire rengeteg akad és végtelenül sok változata ismert, nehéz igazán értékes veteránt találni. Ondrej Brom például megvett egy fa alatt rohadó régi Bogarat, melyről akkor még nem is sejtette, hogy az eddigi legöregebb fennmaradt szériapéldány. Eredetileg egy híres berlini zeneszerző, Paul Lincke kapta ajándékba az autót. Miután nekiláttak a restaurálásnak, a több réteg festék alatt felbukkant az eredeti alvázszám: #20. A resteurálást otthon kezdték meg, aztán a lengyel Jacek Krajewski folytatta a munkát a korai Bogáron.
A korei példányokban még 985 köbcentis, négyhengeres, léghűtéses boxermotor található, melyhez négygangos kéziváltót csatlakoztattak. A teljesítmény ekkoriban még csupán 24 lóerő volt. Ám a 600 kilogramm környéki autó már megfutotta a 100 km/órás sebességet. A Bogár további két generációt élt meg, de egyik sem volt annyira sikeres, mint az első.