Az 1950-es években a legtöbb autógyártó inkább a hajtásláncra helyezte a hangsúlyt, a karosszériát pedig egy általuk megfelelőnek tartott műhellyel készíttették el az elképzeléseiknek megfelelően. Ez a legtöbb vásárlónak is kiszolgálta az igényeit, de természetesen már akkor is akadtak olyan módos emberek, akik a megfizethetetlen luxusautónál is egyedibbre és drágábbra vágytak. Ilyen volt Mary Lilian Baels is, aki 1916-ban látta meg a napvilágot Londonban egy remek ügyvéd és egy iparos lányaként.
Lilian előkelő körökben mozgott és ennek meg is lett az eredménye, ő lett III. Leopold belga uralkodó második felesége. Lilian de Réthy azonban származásánál fogva csupán a hercegnői rangot kaphatta meg, a királyi bánásmód azonban ezzel együtt is járt neki. A király a háború után ismét előszeretettel hódolt szenvedélyének és elkezdett drága sportkocsikat gyűjteni, így természetesen a Ferrari kiemelt ügyfele volt. Enzo Ferrarinak azonban jóval több kellett ahhoz, hogy a pénzes nemesek kivívják tiszteletét. Emlékirataiban azonban mégis kedves szavakkal illeti Leopoldot, akit a technika és az autók iránt nagy érdeklődést mutató embernek ír le. Lilian hercegnő is közel került az autókhoz, néhányat vezetett is közülük.
Mikor a Pirelli sszerződést bontott a Ferrarival, a belgák a segítségükre siettek és gyorsan intéztek Englebert abroncsokat Maranellóba. Innen már csak egy lépés volt az 1957-es Ferrari 250 GT megjelenése, melynek karosszériáját a Pininfarina készítette és teljesen egyedi darab lett. A hosszúkás vonalak bura alatt lévő fénysszórókkal indulnak és elegánsan futnak végig egészen az apró, piros hátsó lámpáig. A Grigio Fumo nevű szürke árnyalatra fényezett Speciale-t 1958 januárjában szállították le Lilian de Réthy Waterloo-i otthonába. Ekkor ülhetett be először a bézs Connolly bőrrel kárpitozott kupéba.
Szív- és érrendszeri megbetegedésekre specializálódott kórházat támogatott a hercegnő, ezért a legendás Colombo V12-es motorral szerelt 250 GT-t Dr. Ernest De Bakey amerikai orvosnak adta ajándékba. Ő maga persze megrendelte az újabb, teljesen egyedi Ferrariját, mely már a 330 GTC-n alapult. Bár a doktor udvariasan igyekezett visszautasítani a nagylelkű ajándékot, végül az autó 1967-ben érkezett meg a New Orleans-i kikötőbe. Ezt követően tulajdonosok sora bukkant fel az autó életében, követni is nehéz, annyi gazdája volt, de mindenki becsben tartotta a ritka paripát.
Így lehet, hogy mára is tökéletes, hiánytalan állapotban maradt fenn a Pininfarina karosszériás 250 GT Coupe Speciale, amiért a becslések szerint akár több mint 3,7 milliárd forintnak megfelelő összeget fizet majd a sorban következő tuladjonos az RM Sotheby’s aukcióján.
