1988-ban kezdődött meg a Bugatti EB110-es fejlesztése, ekkor a vállalat már az olasz vállalkozó, Romano Artioli tulajdonában volt, az autó formáját pedig a korszak zsenije, Marcello Gandini rajzolta. A szupersportautót Ettore Bugatti születésének 110. évfordulójára készítették, innen ered a neve is. Az autó gyártása nem Franciaországban folyt, hanem olasz földön, a Modena közelében lévő Campogallianóban. A könnyebb és erősebb változata, a Super Sport az 1992-es Genfi Autószalonon mutatkozott be és most ennek utolsó példánya lett eladó.

Ez az utolsó EB110 SS, mely után becsődölt a Bugatti 1

Ezüst fényezésű, szürke bőrrel varrott belterű Bugatti az 39040-es alvázszámú EB110-es, melyet 1995-ben építettek meg, hiszen ezek az autók kézzel készültek. Közvetlen az előtt fejezték be, hogy a vállalat csődbe ment. Hosszú ideig egy privát, olasz származású gyűjtő tulajdonában volt. Az autó árát homály fedi, a komoly érdeklődők bizonyára hamar megtalálják a közös hangot az eladóval ebben az esetben.

Ez az utolsó EB110 SS, mely után becsődölt a Bugatti 25

3,5 literes, V12-es a motor, melyre négy turbófeltöltőt akasztottak, akárcsak mai utódaira. A Super Sport változat 150 kilogrammal nyom kevesebbet, mint az EB110-es, motorját 603 lóerőre lőtték be. Ezzel az autó 3,2 másodperc alatt gyorsul 100-as tempóra, de ehhez kell az is, hogy a pilóta ügyesen bánjon a hatgangos kéziváltóval. A végsebessége 355 km/óra.

Ez az utolsó EB110 SS, mely után becsődölt a Bugatti 26