Ez a Corvette nem az átlagos amerikai V8-as hanghatást hozza. Bár pattogva, röfögve jár, de amikor elszabadul, olaszos üvöltés üti meg a fülünket. Hol a varázslat? A titok a forgattyús tengely (vagyis főtengely) kialakítása. Ez a V-motoroknál általában crossplane (térforgattyús) típusú, ami annyit jelent, hogy a hajtókarcsapok nincsenek egy síkban. Általában 90 fokos elékelésűek, aminek simább járás, alacsony fordulaton jelentkező magas nyomaték és a tipikus V8-as hang az eredménye. Hátrány a nagy méretű, tömegű forgattyústengely miatt méretes motor, és alacsonyabb elérhető fordulatszám.
Ezzel szemben akad pár gyártó – főleg az európai sportmárkák között, leginkább a Ferrari -, amelyek a soros négyhengereseknél szinte kizárólag alkalmazott flat-plane elrendezést V8-asra ültetik át. Ezeknél a blokkoknál a hajtókarcsapok egy síkban állnak, tulajdonképpen ez az a helyzet, amikor két négyhengeres tapasztanak össze.
Előnye a kisebb méretű forgattyústengely, ami magasabb fordulatszámot, kompaktabb felépítést jelent, részbe ezért üvölthetnek 8-9000-es fordulaton a Ferrarik, olyan tartományban, ahova egy HEMI-t sosem kergetnének.
Hátrány a nagyobb vibráció, és az alacsony fordulaton aránylag alacsonyabb nyomaték, de persze ez is nézőpont kérdése, egy szép ívben növekvő nyomatékleadás sokkal ideálisabb lehet, mint amikor apró gázpedálérintésre elszabadul a pokol, és ronggyá szakad a hátsó gumi.
Ez a két világ találkozik ennek a Corvette-nek a motorterében. Érdekes!
Ez a megoldás került gyárilag a Ford Mustang GT350-esbe is, nem véletlenül pörög el nyolcezerig.
Nyilván ezek az alapok, ezer más dolog befolyásolja még egy autó karakterét, azért ez a stílus még mindig a Ferrariknak áll a legjobban.
