Már tizenöt évvel az Audi R8-as előtt Ingolstadtban erősen gondolkoztak a középmotoros sportautó kivitelezésén, ennek egyik szériaközeli példája az 1991-es Frankfurti Autószalonon bemutatott Quattro Spyder, mely nagyon közel állt a sorozatgyártáshoz. Ma is működő receptet valósítottak meg vele és igazán modern sportautó lehetett volna, de végül elkaszálták a projektet.

A vevők sorban álltak érte, az Audi mégis elkaszálta a Quattro Spydert 1

Tökéletesen illeszkedett a korszak audis formanyelvéhez a Quattro Spyder és hozza a ’90-es évek gömbölyűbb, letisztultabb formáit. Felépítésében hoz újat, hiszen ez is középmotoros elrendezésű, összkerékhajtású autó, melynek karosszériája alumíniumból készült. 4,23 méteres hosszához 1,77 méteres szélesség és 1,17 méteres magasság társul, tehát kellően lapos és széles, stabilitást sugall. Mai szemmel nézve már kicsinek és keskenynek hatnak a 205/55-ös gumik a 18 colos felniken.

A vevők sorban álltak érte, az Audi mégis elkaszálta a Quattro Spydert 17

Minimalista lett a beltér, melynek elemeit leginkább már meglévő modellektől kölcsönözték, mert a lényeg maga a hajtás volt. A Quattro Spyder utasai mögött 2,8 literes, V6-os motor dolgozik, mely 175 lóerős teljesítményével nem igazán tűnik kiemelkedőnek, de ehhez mindössze 1,1 tonnás tömeg társul. Ez a motor került a 80-asokba és 100-asokba is, az alumínium karosszéria pedig az A8-assal érkezett meg a sorozatgyártású Audik közé. Néhány részletében még az 1998-tól Győrben gyártott TT is felfedezhető.

A vevők sorban álltak érte, az Audi mégis elkaszálta a Quattro Spydert 18

Mi sem jelzi jobban, hogy mennyire készen állt a kivehető üvegtetős Quattro Spyder, minthogy prospektusok készültek, aminek nyomán az Audi-kereskedőknek ezernyi megrendelésük volt az autóra. Mégsem indult be a gyártás, mert az Audi úgy gondolta, hogy 100 ezer német márkás áron nem tudták volna eladni. Más kérdés, hogy a jelek szerint a vevők ennél többet is hajlandóak lettek volna kifizetni érte.