1979-ben született meg a BMW negyedik Art Carja, mely talán mind közül a legismertebb. A művész Andy Warhol ráadásul meglehetősen gyorsan alkotta meg a művet. Warhol egyébként sikeres reklámrajzoló karrierje után vált világhírű festővé, a pop-art irányzatának egyik legnagyobb alakjává. Ez az a modern irányzat, mely nem zárta ki, hogy egy csendéleten Coca-Colás doboz, egy tájképen pedig táblák és benzinkút is szerepeljen. Egész egyszerűen a hétköznapi élethez kapcsolódik.

Amikor műalkotás száguld a versenypályán 1

Negyven év telt el és a festett BMW M1-es még mindig nagyon újítónak hat. A fotós, Stephan Bauer ötlete végtelenül egyszerű és ezzel együtt látványos lett. Kontrasztot teremtett az elhagyatott gyárépület és az élénk színekkel festett M1-es között, lézerfényekkel adta meg a misztikus hatást a képeknek. Ezzel együtt jóval könnyebb dolga volt, mint azoknak a fotóriportereknek, akik még filmes géppel igyekeztek megörökíteni, ahogy Warhol összepingálja saját kezével az autót. A művész állítólag olyan gyorsan dolgozott, hogy alig pár képet tudtak elkészíteni.

Amikor műalkotás száguld a versenypályán 17

„Imádom ezt az autót. Sokkal sikeresebb, mint maga a műalkotás” – nyilatkozta Andy Warhol az autó kapcsán. „Arra törekedtem, hogy munkámmal visszaadjam a sebesség élményét, hiszen amikor egy autó gyorsan megy, a vonalak és a színek is elmosódnak” – tette hozzá. A cél pedig nem volt más, mint a művészetet az autósportot szerető közönség elé vinni. Egyre kevesebben járnak kiállításokra, így viszont a művészet, a pop-art ment a lelátók elé. Méghozzá nagy sebességgel.

Amikor műalkotás száguld a versenypályán 18

Sorhatos motorját 470 lóerősre izmosították a BMW M1 Procarnak, ami meghozta a sikert neki. 1979 júniusában a 76-os rajtszámmal állt rajthoz a Le Mans-i 24-órás versenyen. A volán mögött a német pilóta, Manfred Winkelhock, a francia Hervé Poulain és Marcel Mignot ült. A Warhol-féle M1 végül kategóriája második helyére futott be. Összetettben pedig a hatodik helyet szerezte meg.