Akár Majesty, akár Granvia (érted, gran via, szóval nagy út) néven ismerjük, a Toyota négy üléssoros luxusbusza egészen sajátos jószág.
Hosszabb, mint a Toyota Alphard (amiből a Lexus LM készült), és szélesebb is annál, viszont nem három sorban ülünk benne: a második és harmadik sori komfortülések (a második sorban masszázsfunkciót és lábikratámaszt is kapunk!) mögött még találunk egy négyszemélyes padot, talán a személyzetnek, testőröknek vagy a beosztottaknak.
A belső tér igényes, a fabetétek talán túlzásnak hatnak, főleg, mert az ajtók és az oldalfalak fényezett sávjai elárulják, hogy tényleg furgonban ülünk.
Ehhez képest nívós a műszaki tartalom, elöl MacPherson rugóstagok, hátul négylengőkaros felfüggesztés dolgozik. LED-esek a fényszórók, a nappali fények és a hátsó helyzetjelzők. Az oldalsó tolóajtókat motorok mozgatják, a motort nyomógomb indítja. Minden üléssorhoz külön beömlők szállítják a nanonrészecskékkel frissített levegőt.
A szórakoztatásról 12 hangszórós audiorendszer, a tájékoztatásról telematikai berendezés gondoskodik, a biztonsági felszereltség pedig hiánytalan (a vészfékezési jelzőrendszertől a részlegesen önzáró differenciálművön át a Toyota Safety Sense rendszerig, amely sávváltásra figyelmeztető funkciót, adaptív tempomatot és automata távolsági világítást tartalmaz, a kötelező holttérfelügyelet és a hátsó keresztirányú forgalom felügyelet mellett. USB töltőaljzatból hét, légzsákból kilenc található a fedélzeten, köztük egy vezetőoldali térdlégzsák.
Az igazi lemondásra egyébként a 2,8 literes Hilux-féle dízelmotor miatt kényszerülünk, ami érezhetően kevésbé komfortos jószág, mint az Alphard 3,5 literes V6-osa vagy a 2,5 literes hibrid. Még jó, hogy automata váltóval szerelik.
