Természetesen ez egy almát a körtével típusú összehasonlítás, de azért érezhető, hogy van benne valami.
Meglepő lépés volt az Auditól, hogy a dízelbotrány után gázolajat fogyasztó Audi S6-S7 párossal támadnak az európai piacon. Az S6 és S7 modellcsaládokban 349, az S5-ösben 347 lóerős kivitelben kapható az Audi kínálatának legerősebb háromliteres dízelmotorja. A 700 Nm-es erőművész típustól függően 4,8–5,1 másodperc alatt gyorsítja százra az érintett típusokat; az átlagos üzemanyag-fogyasztás 6,2-6,5 liter között mozog 100 kilométeren.
Mérnöki oldalról zseniálisak ezek a konstrukciók, bődületes teljesítményt nyújtanak, és a fogyasztásuk sem túl magas, és értjük, hogy ott vannak még az RS modellek, de azért nem ártana egy benzines opció.
Egy rendes, öthengeres turbós, ahogy azt a Quattro-hajtás, és az egész Audi-sport divízió talpra állításánál megálmodták. Pedig van ilyen blokkja az Audinak, ott dolgozik többek között a TTRS orrában, de ma már annyira szerteágazó a kínálat, hogy a nagyoknak ebből nem jut.
Kár, mert ez az öreg gép mutatja, hogy nincs jobb a szűretlen, nyers, agyonhúzott öthengeres adta élménynél. 100-ról 200-ra valahol öt másodperc körül gyorsul, teljesítménye 719 lóerő, nyomatéka 750 Nm. Tehát van tehetség ebben a blokkban is, rejtély, miért kellett a V6-V8-V10-V8 lépcsőket bejárni, szebb hely lenne a világ, ha minden S-RS Audi valamilyen öthengeres motort kapott volna.
