Már megint az agyonrágott téma, a vérző szemű autópályás száguldás.
Amiben mindenkinek van higgadt, objektív és megalapozott véleménye, egészen addig, amíg össze nem akad a „neki minden mindegy” emberrel.
Akinél nincs pardon, akit azonnal el kell engedni, fel kell előle szívódni, teleportálni egy másik dimenzióba, vagy legalább átvágni a bal oldalon cammogó kamionokon, és megsemmisülni a szalagkorláton.
Nekem most megvolt a találkozó, és nehéz ezután bármit is biztonságos közlekedési eszköznek nézni a BTR-80-ason (Bronyetranszportyor – páncélozott szállító harcjármű) innen. A sztori is unalomig ismert.
Nem 120 km/órával, sőt még nem is 130 km/órával előztem, a Mazda3 sebességmutatója valahol 140 km/óra körül mozgott. Pont azért, mert láttam a visszapillantóban türemkedő hűtőrácsot és a villogó fényszórókat. Értem én, hogy siet, és sosem tartok fel senkit, aki jelzi, hogy menne.
Nincs értelme izmozni, nem vagyok önkéntes rendőr, civil ruhás Batman, két kormánymozdulatba kerül, hogy ő haladhasson, és ezzel minden konfliktus méregfogát kihúzom. Csakhogy épp az előzés közepén ért be, és 105 lóerővel autópályatempónál nincs hipertérugrás. Egyszerűen ez volt az egyetlen megoldás, most lassítania kellett, és megvárni, amíg befejezem az előzést.
Mindössze harminc másodpercet kellett várnia, de ez kőkemény, univerzum sorsát döntő fél perc lehetett neki, mert ettől bepipult.
Be, ahogy kell, nem haladt el, mellém érve valószínűleg próbálta kifejezni a véleményét, majd elém érve jött a műsor. Gyorsítás, fékezés, gyorsítás fékezés, lassítás nyolcvanra, kis kacsázással. Nyilván lehetett volna ezt fokozni, akár meg is állhatott volna, de én nem villogtam vissza, nem hagytam hogy közel érjen, nem dudáltam és nem mutogattam.
Ezzel elvolt jó 2-3 percig, majd két korompamacs szökött fel a V6-os TDI motor kipufogójából, és az autó eltűnt az M3-as autópálya horizontján.
Mindeközben a 14 hónapos lányom hátul fel sem ébredt, ő sosem fogja megtudni, hogy volt valaki egyszer, aki fél perc és egy lassítás miatt simán életveszélybe sodorta az egész családot. Leckéztetni akart, de azt tudnia kell annak, aki így leckéztet, hogy ez olyan, mintha csőre töltött AK-47-essel magyarázna.
Egy hasonló eset tavaszról, a mentalitás azonos, érthetetlen ez a fajta agresszió.
Akkor, amikor már másodjára láttam villanni a féklámpát, sok gondolat átfutott az agyamon. Mi van, ha teljesen elborult az agya és megállásra kényszerít? Valaki belénk jön hátulról? Próbáljam megelőzni, ha lelassít? Úgyis utolér, és akkor tényleg veszett macska-egér játék kezdődhet. Így amennyire lehetett, tartottam a távot, néztem a tükröt, és a menekülési lehetőséget, talán ez a passzív hozzáállás okozta, hogy nem súlyosbodott tovább a helyzet.
Nem példátlan esetbe futottam bele, ezt a videót 2018-ban vették fel az M0-n.
Na ilyenek miatt vannak a nagy balesetek.
Közzétette: Vass Mihály – 2018. április 27., péntek
Hazaérve, lehiggadva döntöttem el, hogy mindig lesz fedélzeti kamera az autóban, és jó lenne, ha bárki, akinek felmerül a fejében ez a módszer a vélt vagy valós sérelmek megtorlására, az nyomtassa ki ezt a következő pár sort, és ragassza ki a szélvédőre.
„ A közúti veszélyeztetés bűntettét követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak a megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.
Közúti veszélyeztetést állapít meg a bíróság, ha:
- rárántom a kormányt a velem párhuzamosan szabályosan közlekedőre
- ok nélkül hirtelen fékezéssel lefékezek és a mögöttem közlekedő belém jön
- indok nélkül leszorítom az út széléhez közel közlekedő kerékpározót
- az előttem haladót vészesen megközelítem, a köznyelv szerint tolom magam előtt
Közúti veszélyeztetés büntetése
Tekintettel arra, hogy a közlekedési ügyekben a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény, ezért a jogalkotó is igen szigorú büntetést alkalmaz. A közlekedési ügyekre szakosodott ügyvédként tapasztalom, hogy nem ritka a letöltendő szabadságvesztés sem, emellett a közúti veszélyeztetést elkövetővel szemben a bíróság járművezetéstől eltiltást is alkalmaz büntetésként.
A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha súlyos testi sértést, még súlyosabban, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, ennél is súlyosabban, ha halált, legsúlyosabban pedig, ha kettőnél több ember halálát, illetve halálos tömegszerencsétlenséget okoz.” – Janklovics.com