Ezekért a gépekért lehet rajongani, mert egy olyan felfogást közvetítenek, ami egyre inkább racionálissá válik. A modern felfogás szerint rég szemétnek számító alkatrészeket hasznosít újra, és a végeredmény egy működő, hasznos eszköz.
Lehet, hogy nem szép, fogyasztói szemmel inkább egy romhalmaz, de avatott kezekben szemvillanás alatt indul, elviszi hátán, amit el kell vinni, és a birtoklásához nem kellett milliós személyi kölcsönt felvenni.
Ott van benne a kelet-európai csettegők minden jellemző vonása, a berántó kar slag-markolattal, az apró szerszámos láda a legszükségesebb eszközökkel, a mindenféle acéldarabból összehegesztett váz, a rongyokkal borított ülés.
Nem csak a lengyel, az erdélyi csettegők világa is érdekes.
Ez a 2002-es film már elkészülése idején is egy letűnt kort mutatott be, ami azóta még inkább elhalványult. A szűkös erőforrásokra mindig is a furfang, a gógyi adott választ. Ahol nem volt traktor, vagy nem volt rá pénz, ott használt, kidobásra ítélt, bontott alkatrészekből születtek egyedi szerkentyűk.
Jellemző volt ez az erdélyi vidékre, de ugyanúgy a magyar falvakra is, ahol rengeteg szállításra, mezőgazdasági munkára használt csettegő, fűrészgép pöfögött a XX. században.
