1983 tavaszán épp csak kinevezték Stuart Turnert a Ford Motorsport vezetőjének, de máris azzal kellett szembesülnie, hogy a márka nem versenyképes. Azonnal felvette a kapcsolatot a Ford közönségkapcsolati alelnökével. Walter Hayes része volt annak a pár embernek, aki támogatta a Ford GT40-es fejlesztését, ami végül meghozta nekik a sikert Le Mans-ban. Turner meggyőzte őt, hogy a Forma-1-ben 154 győzelmet és 12 világbajnokságot hozó Cosworth továbbra is jó partner lesz ebben. Ezzel zöld lámpát kapott a Sierra RS Cosworth projekt.
Meghatározták, hogy az autó motorja utcai változatban 180 lóerős legyen, a versenyváltozaté pedig 300 ló. Az RS500-ast Mike Moreton és csapata tervezte azzal a céllal, hogy a versenypályákon verhetetlen legyen a Sierra. A versenyváltozat homologizációjához viszont szükség volt 500 darab utcai variáns elkészítésére, ezért lett RS500 a neve. Ez lett a Sierra sorozat legdrágább darabja.
2,0 literes, négyhengeres turbómotorja közel 230 lovas és 277 Nm nyomatéka van. Ehhez új turbót, befecskendezést és hűtést kapott a motor. 6,2 másodperc alatt gyorsul 100-as tempóra és 250 km/óra a végsebessége. 1987-ben írták alá a gyártásról szóló szerződést az Aston Martin tulajdonában lévő Tickforddal. Kivétel nélkül, minden RS500 jobbkormányos.
Négy, fehér színű prototípus készült belőle és egyiknek sem lett volna szabad megmaradnia. Mégsem jutott el a zúzdáig egyik sem. Ezeket az autókat arra használták, hogy teszteljék az erősebb motort, a turbót és az intercoolert. A 3-as számúban viszont már nem az eredeti motor van, hanem Steve Soper autójának blokkja került bele, amit az Eggenberger Motorsport hangolt.
Korábban rendesen használták az autót, ritkasága ellenére több mint 110 ezer kilométer van benne. Az RS500 prototípusa esetében senkit sem érdekel az eredeti motor, hiszen számos alkatrészt cserélgettek benne, talán ezért sem riad vissza a tehetős gyűjtő, hogy közel 30 millió forintnak megfelelő összeget fizessen érte.
