1981-ben Michèle Mouton volt az első nő, aki raliban világbajnoki futamot tudott nyerni. Audi Quattróval versenyzett, akárcsak Hannu Mikkola, vagy épp Stig Blomqvist és Walter Röhrl. Amikor az Audi összkerékhajtású kupéja betette a lábát a raliba, onnantól egészen más idők jöttek. Olyanok, amikben nem volt kérdés, hogy ki áll fel a dobogó tetejére.
1984-ben már a B csoportban indult az Audi, de ide már egy kicsit több kellett. Ezért kivágtak az eredeti Quattro közepéből egy hatalmas szeletet és így megszületett Sport Quattro. A 2133 köbcentis, teljesen alumínium, öthengeres motorral az orrában, amire ráakasztottak egy KKK turbófeltöltőt. Míg az utcai autó több mint 300 lóerőt tud és 350 Nm nyomatéka van, addig a versenyautókat 450 lóerő körülire mondják. De mindenki tudja, hogy ez csak egy szám. A Sport Quattro 4,5 másodperc alatt gyorsul 100-ra és 250 km/óra a végsebessége.
Walter Röhrl minden versenygépe közül ezt szerette a legjobban. Pedig a Sport Quattrót legendásan nehéz vezetni, mert a motor közvetlenül a hűtőrácsa mögött van, az autó rettentően erős és viccesen kicsi – 2,2 méteres – a tengelytávja. Ebben az autóban most 75 695 kilométer van és újonnan az első tulajdonosa az Audi volt. A kormány mögött viszont általában Walter Röhrl ült.
Sosem restaurálták a zöld Sport Quattrót, ezért nem tökéletes. Viszont pont ez a patina adja az igazi varázsát. Talán az egyik legszebb részlete a hátsó kerék előtti kis ficak, amiről a nekicsapódó kövek már leverték az összes festéket. Egészen csodálatos!
