1965 szeptemberében a Shelby American megállapodást kötött a Hertz autókölcsönzővel, hogy 1000 darab, versenypályás használatra felkészített Mustangot szállítanak az új Rent a Racer programjukhoz, majd miután a Shelby Mustangok szolgálati ideje lejár a kölcsönzőnél, azokat visszaszállítják a Fordhoz, ahonnan egy alapos átvizsgálás és felújítás után GT350 H jelzéssel az új tulajdonoshoz kerülnek.
SCCA-versenyeken is indulhattak azokkal az autókkal, melyekbe bukócsövet hegesztettek, ezért aztán az sem volt ritka jelenség, hogy a bérelt autókat kopott gumikkal és rajtszámmal az oldalukon vitték vissza a Hertznek. A Mustang GT350 H-k többsége fekete színű és arany Le Mans-csíkok díszítik. Legértékesebbek a korai változatok, melyeket 4 sebességes kézi váltóval szereltek, mint ezt itt. Az 1966-ban leszállított autókban (85 darab) még kuplungpedál van, később viszont automata váltóval szerelték a Mustangokat, mert sokan nem tudtak manuálist vezetni.
289 köbhüvelykes, tehát 4,7 literes V8-as motor került a GT350 H-kba, ami bő 300 lóerőt tud és kicsit kevesebb mint 450 Nm-t. 6 másodperc alatti gyorsulást (60 mérföld/órára) és 14 másodperc alatti negyedmérföldes távot tud a kézi váltós Shelby GT350 H.
SFM 6S590 az alvázszáma ennek a GT350 H-nak, és elég részletesen dokumentált előélete van. Még az is tudható, hogy 1965. november 15-én az El Segundo-i Shelby Hi-Performance Motors szerelte be a rádióját, aztán pennsylvaniai McKeesportba szállították. Itt a kereskedő készítette elő 1966. január 20-án, hogy aztán tovább utazhasson a Hertzhez Washingtonba.
Krómozott Magnum 500 felniket kapott, szereltek bele Mico főfékhengert és a már említett rádiót is. Ezekért pluszban 3514 dollárt számoltak fel a Hertznek. Kevesebb mint 20 kilométernyi mérföld volt a Mustangban, amikor egyebek mellett fékeket is kellett rajta cserélni. Nagy valószínűséggel egy negyedmérföldes gyorsulás után.
