1956-ra John DeLorean elfogadta a Pontiac ajánlatát, ami 16 ezer amerikai dolláros fizetéssel járt. Mielőtt megalapította volna saját vállalkozását – amiből aztán a DMC-12 lett (tudod, az autó, ami a Vissza a jövőbe filmekbe szerepel) -, ő volt a General Motors legfiatalabb divíziós vezetője. DeLorean nevéhez olyan modellek fűződnek, mint a GTO vagy a Firebird. Meg a Banshee, mely végül maradt csak koncepció.
1,5 év alatt több mint 1 millió darabot adtak el a 60-as évek közepétől gyártott Ford Mustangból. A Ford robbanásszerű sikeréből pedig más gyártók is ki szerették volna venni a maguk szeletkéjét. A Pontiacnál elhatározták, hogy építenek egy pony cart, ami megfizethető és nem csak jobb, de népszerűbb is lesz a Mustangnál. Ez lett volna a Banshee.
Két prototípus épült belőle, a kabriót 5,3 literes V8-assal szerelték, a kupét szerényebb teljesítményű, 163 lovas, 3,8 literes sorhatossal. A kisebb mérete és az üvegszálas karosszériája miatt azonban több mint 270 kg-mal lett könnyebb a Corvette-nél. Így a General Motorson belül csináltak volna konkurenciát, ezért elvetették az XP-833-as kód alatt futó projektet.
Hogy mennyire sikeres volt a formaterv, mi sem mutatja jobban, hogy a harmadik generációs Corvette épp a Banshee vonalait kapta. A Banshee működő prototípusai sokáig a GM raktárában pihentek, a 70-es évek elején viszont mindkettőt megvásárolta egy dolgozó. A kupét a projekt főmérnöke, Bill Collins vitte haza. Nem sokkal később csatlakozott DeLorean saját vállalkozásához.
2500 kilométer van ma a Banshee koncepcióban és közel 250 millió forintnak megfelelő összegért árulják egy Kia szalonban, ami korábban Pontiac kereskedés volt.
