Érezhető volt a farmotor súlya a Porsche 911-esek vezethetőségén, de ezzel együtt sokan imádták már a 60-as években is az első generációt. A műszaki egyszerűségét és a mindennapi használhatóságát sokan kedvelték benne. A Porsche mérnökei viszont kíváncsiak voltak, hogy mit lehet még kihozni a 911-esből. Pontosabban annak mentek utána, hogy miként lehetne a lehető legkönnyebb az autó. Ezért fogtak egypár 911 S-t és megkezdődött a szigorú diéta, amiből aztán a 911 R lett.
Kicsit több mint 1 tonnát nyomott az alapnak használt 911 S, amiből további 250 kilót tudtak kidobálni. Ezt az anyagok cseréjével, eltávolításával és vékonyításával oldották meg. Az ajtók üvegszálból készültek, a zsanérjaik pedig könnyű alumíniumból. Ahol mindenképp acélra volt szükség a merevség miatt, ott a lehető legvékonyabbat használták. Nem volt fontos a zajcsökkentés, ezért a szigeteléseket teljes egészében kidobálták belőle. Szőnyegekre sem volt szükség, ezért az utastérben a padlót simán csak gumilappal fedték le.
Kiszerelték a jellegzetes ötórás műszeregységből az időt mutató órát és ledugózták a helyét, mert az is teljesen felesleges. A kesztyűtartóba se ajánlott pakolni, mert fedél hiányában az első gyorsításkor minden az utas ölébe hullik majd. A lyukas ajtókárpitoknál egyetlen bőrszalag szolgált az ajtó csukására. A 911 R annyira purista, hogy nagyjából csak a lámpa elektromos benne.
1991 köbcentis, hathengeres boxermotorja 225 lóerős, a fordulatszámmérőn pedig 8000-nél kezdődik a piros mező. A sebességváltót dogleg kiosztásúra cserélték, tehát az első fokozat balra lent található. Így a versenypályán gyorsabb az átjárás az egy síkba eső 2-es és 3-as fokozatok között. 20 darabot gyártottak végül a 911 R-ből, a prototípusokat pedig olyan modellek homologizációs folyamatához használták, mint a Carrera RS.
Kalandos az R4-es prototípus története, ami a fejlesztés után a Porsche egyik francia márkakereskedőjéhez került. Első tulajdonosa aztán csak néha tudta fizetni a részleteket, ezért az autót visszavették és a tervek szerint aukción értékesítették volna. Az árverés előtti napon azonban ellopták. Két évtizedre el is tűnt az autó, majd egy marseille-i raktárban bukkantak a nyomára.
2006-ban érkezett Amerikába, ahonnan egyenes út vezetett az ilyen ritkaságokat elképesztő színvonalon restauráló Bruce Canepához. Canepa állítása szerint kivételesen jó állapotban volt a 911 R prototípus már a felújítás előtt is, köszönhetően annak, hogy száraz helyen rejtették el a tolvajok. Még az eredeti üvegszálas panelek is sértetlenek az autón, amelynek az elmúlt tíz évben ugyanaz a tulajdonos örül. Canepa elmesélése szerint mostanra 9176 kilométer van a csodás járgányban.
