Az 1986. április 26-án Pripjaty és Csernobil városok melletti Lenin atomerőműben történt robbanás addig ismeretlen feladat elé állította a világot. Soha nem látott mennyiségű veszélyes radioaktív anyagot kellett eltakarítani.
A mentőakció rengeteg részlete ismert, a hatóságoknak, mentőcsapatoknak improvizálni kellett, szó szerint az emberi civilizáció megmentéséért küzdöttek. Számtalan civil, katonai és speciális jármű vett részt az evakuálásban és kármentő munkálatokban, többek között ezek a furcsa óriások is takarították az aszfaltozott utakat.
A KRAZ-219 alapjaira épített speciális járművet eredetileg az 1960-as években fejlesztették. Az óriási felépítmény tulajdonképpen egy felnagyított porszívó, amit a kifutópályák, repterek takarítására használtak. Egy ilyen gép egy óra alatt 12 500 négyzetméternyi területet tudott megtisztítani, maximális sebessége munka közben 2,78-5,56 km/óra volt, szívás nélkül pedig 30-40 km/órával haladt.
A por két 700 literes tartályba gyűlt, a Csernobil környékén zajló likvidátori munka során pedig sugárzásmérővel, plusz légszűrő egységgel egészítették ki, valamint megoldották a feltehetően sugárzó por távirányítású ürítését.
Később a 219-es helyett már a KrAZ-257B1, és a modernebb KrAZ-250 adta az alapot. Csernobilba még az első generációból küldtek három darabot, a választás érthető volt, hiszen a munka végeztével ezek is egy helyi „tömegsírban” végezték, a lezárt zónában ásták ezeket be a föld alá.
