Röviden áttekintjük a 126 éves (vagy talán még idősebb) kormánykerék történetét. Illusztrációként a Peugeot volánjait használjuk fel, de az evolúciós irányok többé-kevésbé univerzálisak.
Azt hinnéd, a kormánykerék egyidős az automobillal, pedig nem: a korai járműveken rudazattal forgatták el az első kereket, avagy a zsámolyra szerelt első tengelyt, ha négykerekű volt a szerkezet.
Nincsenek egész pontos információk arra vonatkozóan, hogy mikor született meg az első kormánykerék. Az bizonyos, hogy a világ első autóversenyén (ami valójában nem verseny volt, hanem egy promóciós esemény), az 1894-es Párizs-Rouen futamon már legalább egy, kormánykerékkel szerelt típus indult (de talán célba sem ért.) A huszadik század elejére már általánosnak volt mondható a kormánykerék, az 1901-es Peugeot Type 36 volánnal és (szintén újdonságnak számító) burkolt motorral került piacra.
Az elkövetkező évtizedekben a kormány megnőtt, telezsúfolták mechanikus funkciókkal, majd összement, majd ismét kezelőszerveket aggattak rá… Gyanítjuk, hogy olykor izgalmasabb volt kormánytervező dizájnernek lenni, mint karosszériát rajzolni, annak ellenére, hogy végső soron az általuk tervezett kezelőszerv mérete és alakja is behatárolt volt.
A Peugeot házon belüli tervezőinek és dizájner-partnereinek keze alól rendszeresen kerültek ki emlékezetes értelmezések. A 205-ös hatszögletű kormányagyából kettő, majd három küllő nőtt ki, az 504-es négyküllős kormánya az idei évben új jelentéstartalommal felruházott orvosi szájmaszkot idézte, és aki nem látott bele pajzán, minimalista női fehérneműt a 604-es háromküllős kormányába, azt aggódva küldték orvoshoz a barátai.
Mindez még a légzsák előtt volt, de a funkcióval megtöltött kormányagy kialakítására is születtek innovatív elképzelések: a 307-es tervezői például a három küllőből kiinduló, felfúvódott vitorlaként álmodták meg a kormányt.
Mind emlékezünk azokra a tanulmányautókra, amelyeken a repülőgépek botkormányát vagy szarvkormányát próbálták meghonosítani a tervezők – szerencsére sikertelenül, hiszen úgy nem lehet gyorsan manőverezni, ha keresni kell a fogási pontokat a kormányon. Van ellenben ráció a Peugeot megosztó ötletében, a picuri kormánykerékkel operáló iCockpit-ban: a modern autók változó rásegítésű, akár módosuló áttételezésű kormányára szinte csak jelzés értékű erőhatást gyakorol a vezető, így felesleges a nagy átmérő.
Hogy mi lesz tíz év múlva, nem tudhatjuk. Egyrészt ha megvalósulnak az autonóm autók, valóban nem lesz szükség kormányra, másrészt viszont a kutatók szerint éppen a kormány hiánya okoz pánikot az emberekben, ha robotautóba ülnek. Egy ideig tehát biztosan velünk marad még ez az arculati és funkcionális elemként egyaránt fontos alkatrész.