Ezeknek az oszlopoknak nem csupán éjszaka, rossz látási viszonyok között vagy éppen ködben, hófúvásban van komoly szerepük, de a hétköznapokban is hasznos jelzést nyújtanak a sofőröknek az út vonalvezetéséről. 

A videón látható kupakos jelzőoszlopoknak pedig van egy extra funkciójuk: kihúzásukkal egy pillanat alatt fixen magasíthatók. Ennek hófúvásos, vagy vízátfolyásos szakaszokon lehet jelentősége, hiszen akkor is jól látszik, merre van az út, ha a hóátfúvás már betemette az árkokat, és minden hófehér.

 

De a szakkifejezéssel vezetőoszlopoknak nevezett útjelzőknek igen komoly meghatározásuk van a Forgalomtechnikai eszközök kézikönyvében.

A vezetőoszlopok

A vezetőoszlopok az útfelület széleit jelző, optikai vezetést nyújtó úttartozékok, megkönnyítik a sofőröknek az információk feldolgozását. A vezetőoszlopok speciális elemek, mivel külön jelzésük van a nappali és külön az éjszakai vezetés számára. A vezetőoszlopokat az útpálya mindkét oldalán, az útpadka szélén helyezik el. Függőleges kialakításukkal kihangsúlyozzák az út vonalvezetésének távlati képét, és elősegítik a járművezetők jobb térérzékelését.

 

A vezetőoszlopok méreteit az szabja meg, hogy a pályáról letérő járművekben kárt ne tegyenek, ütközéskor könnyen kitörjenek. Az optikai vezetőhatás érdekében lényeges, hogy a járművek felé a legnagyobb felületüket mutassák. Ezt a két követelményt a lekerekített sarkú háromszög keresztmetszet elégíti ki. Régebben vasbeton vezetőoszlopokat alkalmaztak, manapság a legelterjedtebb a műanyag vezetőoszlop. Az oszlopok színe fehér, felső részükön egy fekete sávval, amely az út tengelye felé lejt. Az éjszakai vezetőhatást fokozzák a fekete sávon elhelyezett fényvisszaverő felületek. Ezek készülhetnek: • fényvisszaverő fóliából; • üveg- vagy műanyag prizmából. A fóliák az út jobb oldalán piros (esetleg sárga), a baloldalon fehér színűek. A páros számú százméteres szelvényeket (2, 4, 6, 8) is fel kell tüntetni a vezetőoszlopokon. Ez az útfenntartás számára, valamint a balesetek pontos helyének megállapítására szükséges.

 

A jelzés öntapadó, zöld, nem fényvisszaverő fóliából készül. A vezetőoszlopokat a burkolat szélétől az oldalakadály-távolságra, a burkolatlan padkasávban kell felállítani. Az oszlop útpálya felőli éle a korona élétől az úttengely felé 0,5 m-re (0,25 m-re) kerüljön, valamint a burkolat szélétől oldalirányban mért legkisebb távolsága 1,5 m legyen. Vezetősáv esetén a távolságot ezek belső, az úttengely felé esőszélétől kell mérni. Leállósáv esetén a távolság 0,5 m lehet a sáv szélétől mérve. A vezetőoszlopokat azokon a szakaszokon is el kell helyezni, amelyeken vezetőkorlátok is vannak. Ilyenkor az oszlopok belső élét a korlátgerenda mögé, annak hátsó síkjához állítjuk. A vezetőoszlopokat magasság tekintetében egymáshoz igazítva kell elhelyezni.

 

Az oszlopok szabad magassága 1,0 m. Ezt a burkolat szélének szintjéből kell mérni. A vezetőkorlátok mögé elhelyezett oszlopok ennél magasabbra kerülhetnek. A vezetőoszlopok közötti távolság az egyenes és közel vízszintes szakaszokon 50 m. Azokon a szakaszokon, ahol gyakori a köd vagy a hófúvás, ezt a távolságot 25 m-re lehet csökkenteni.

 

Autóbuszöböl és leálló hely mellett nem kell vezetőoszlopokat elhelyezni. Autópályákon az elválasztó sávban a vezetőoszlopokat a vezetőkorlátra kell erősíteni. A fényvisszaverő fólia ebben az esetben a baloldalon is piros.