1983-ban jelent meg a Fiat Uno kisautó, melyet Giorgetto Giugiaro tervezett az 1978-as Lancia Megagamma koncepció ötleteit felhasználva, de ezúttal kisebb méretben. Dél-Amerikában egészen 2014-ig maradt gyártásban és így több mint 8,8 millió példány készült belőle. Ezzel az autózás történetének nyolcadik legnagyobb darabszámban gyártott autóplatformja. Innen egyértelmű az is, hogy az Uno nem egy ritkaság.
Igazi olasz kisautó az egyszerű részletekkel és megfelelő árazással. Ma már az Unók kezdenek kikopni az utcákról, sokat pedig elég méltatlan állapotban lehet felfedezni a forgalomban. Az ember azt gondolná, hogy ez nem az az autó, amiből féltve őrzött kincs lehet. Pedig de. Minden autóból lehet az, csak kell hozzá egy őrült, aki fóliába csomagolva elrakja, mint ezt a 900 km-t futott, ’96-os Unót.
Eredetileg demóautó volt a Marine-kék-metál Fiat Uno, majd 1996 szeptemberében kapott rendszámot Németországban. Onnantól kezdve pedig folyamatosan garázsban tartották, és csak szervizbe vitték el alkalmanként, hogy elvégezzék rajta a megfelelő karbantartásokat.
Szürke, kockás mintázatú ülései makulátlan állapotban vannak, ahogyan az egész autó lehetetlenül pormentes és végtelenül egyszerű. Ebben még nincs klíma, elektromos ablak, hatalmas képernyő. Csak a kormány, a műszerfal, váltó és a pedálok. Meg az 1,0 literes motor 45 lóerővel és 74 Nm nyomatékkal. Ezzel a 0-100-as sprintet úgy 18 másodperc alatt hozza le az Uno, végsebessége 145 km/óra.
Ez viszont már nem lényeg. Különleges és őrült ötlet elrakni egy Unót, de biztosan lesz, aki beleszeret a majd’ 25 éve frissen tartott kisautóba. Még akkor is, ha 2 millió forintot kérnek érte.
