A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől október közepéig tart. Először általában az ország nyugati részein, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében hallatják a bikák a hangjukat, és folyamatosan észak, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort. A szarvasok párzási időszakának közlekedésbiztonsági hatása, hogy ilyenkor gyakrabban jelennek meg a vadak az utakon, és megnő a szarvasgázolások száma.
Szarvasbőgés időszakában az autósoknak (és persze a többi közlekedőnek is) számítaniuk kell az állatok megjelenésére az utakon, és nem csak azokon az útszakaszokon, amelyeket „Vadállatok” veszélyt jelző táblával jelöltek meg. Tudjátok, az „ugró szarvas” tábla. A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük lecsökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén jobban mozdul a vad.
A szarvasgázolások következményei súlyosak lehetnek, nem csak a vadállat sérülhet, hanem veszélyeztetettek a balesetben érintett jármű vezetője és utasai is, ugyanis a viszonylag magas testfelépítésű szarvast elütve az a szélvédőbe csapódhat, így az utastérbe juthat.
Emiatt szürkülettől, illetve az erdős környezetű utakon érdemes mérsékelni a haladási sebességet, így csökken a féktávolság, nagyobb az esély a baleset elkerülésére. Konvojban haladva előnyös a nagyobb követési távolság tartása, így van idő cselekedni, ha az elöl haladó jármű vaddal ütközik, vagy vad miatt vészfékezésre, gyors manőverezésre kényszerül.
Ha állatot észlelünk, érdemes lassítani, mert a vadak viselkedése kiszámíthatatlan. Megugrásukra, gyors vágtázásukra, hirtelen irányváltásukra bármikor számítani lehet. Az állatok feltűnésekor számítani kell rá, hogy többen is lehetnek a környéken.
Amikor nagytestű vad ugrik a jármű elé, akkor elsősorban fékezéssel, dudálással érdemes megpróbálni elkerülni az ütközést, illetve elérni az ütközés hatásának a csökkentését. A hirtelen irányváltoztatás országúton veszélyes manőver, főképp nagy sebességgel, és súlyosabb következményekkel járhat, mint az állat elütése – a kocsi fölötti uralom elvesztése, kisodródás, felborulás, fának ütközés, vagy a szemből jövővel való frontális ütközés.
Ha baleset következik be, jelezni kell a többi közlekedőnek (vészvillogó, háromszög kihelyezése), a vadat nem szabad piszkálni, lehúzni az útról, mert ha még életben van, akkor az agancsával, a harapásával, vagy rúgásával sérülést okozhat. Baleset esetén értesíteni kell a hatóságokat, és megvárni a rendőri intézkedést. Az elpusztult vadállatot nem szabad a helyszínről elszállítani, az a helyi vadásztársaság tulajdonának számít, az elvitele lopásnak minősül.
