Néhány hónappal ezelőtt váltam meg jómagam is életem első autójától, amelynek első gazdája volt 2006 óta. A kis 1.6-os Toyota Corolla hűséges társ volt a hosszú évek alatt, de eljött az idő, hogy menni kellett. Olyan gazdát kerestem neki, akinél tudom, jó kezekben van és szinte minden nap látom az autót, ami nagyon jó érzéssel tölt el. Így kicsit olyan, mintha csak kölcsönadtam volna egy barátnak.
A leírás alapján hasonló helyzetben lehet ennek a Citroen C3-nak a tulajdonosa is, aki 750 000 ezer magyar forintért kínálja szívének egyik nagyon keveset futott darabját. Remélem, hogy jó helyre kerül!
Innen a hirdetés szövege
„Eladóvá vált szeretett, vonzó, attraktív, autonóm Citroen C3-as SX kisautóm (2003/I.), női tulajdonostól. Nem COVID-os, 17 éves és 83 000 Km-t futott remek bombázó, aki rendszeresen járt egészségügyi szempontból kontrollvizsgálatokra, mert a jó kondíció fontos.
Folyamatosan garázsban tartott, a posta, iskola, szupermarket, otthon négyszögében önjáró autó volt az első 13 évben, ez idő alatt 34 000 km-t futott. A legsúlyosabb teher, ami bele volt pakolva, a lányom csellója és a görögdinnyék. Majd a következő 4 évben hosszabb túrákra is elmerészkedett, látta Horvátország és Szlovénia partjait, az osztrák hegyeket, ahol rejtőzködő potenciáljai is napfényre kerültek. Nem síelt, de a havas utakon is ment, mint egy fékezett ágyúgolyó. A hóláncot is megtűrte magán. Ez az autó volt az álmom. Kék, plüssüléssel, karfával, CD lejátszóval és kézi klímával. A karfa volt a fő vonzerő, imádtam! Ez a felszereltség anno, 17 éve a luxus csúcsának számított.
Első tulajdonosként pontosan a születésnapomon vettem át. Soha nem felejtem el! Annyira meghatódtam, hogy nem tudtam hazahozni a Citroen Pásztortól. Aztán megnyugodtam, és sikerült. Örök szerelem volt a miénk, soha nem hagyott cserben. Ez az autó egy igazi személyiség, pont, amilyennek lennie kell egy pszichológus autójának. Empatikus, érzékeny lélek, odaadó, biztos vagyok abban, hogy majd rád fog hangolódni úgy, mintha szimbiózisban lennétek. Már nem fiatal, de a műszakilag a korát meghazudtoló, pont olyan, mint egy négy-öt éves kisautó. A külső jegyek alapján elmondható, hogy koránál fiatalosabb, de néhány ránc már megjelent a jobb hátsó kerék felett a karosszérián, ami abból fakad, hogy a házunk előtt nem húztam meg a kéziféket és elgurult. Táltos módjára a szemközti mély árkon átugrott (ne kérdezzétek hogyan), és egy fának ütődve állt meg. Már jó ideje túl van a krízisen és azóta is jól működik, de szolid nyomok még látszanak.
Azonban nincsenek rozsdaszínű pigment hiányok, a karosszéria korának megfelelő. Korából fakadóan szabad lelkű teremtés, hiszen már levetett minden megfelelési kényszert. A Citroen jelvény felét is ledobta magáról, ezzel is megüzenve, hogy az van, amit ő akar. A futómű és a gumik jó állapotúak. A kipufogó ráncfelvarrása megtörtént, ezáltal az új, csillogó implantátum kellően domborodik a hátsó fertályon, hanghatások nélkül. Tényleg szerettük egymást, még akkor sem haragudott meg rám, amikor Budapesten egy piros lámpánál kiszálltam az autóból, és egy teherautó levitte a bal ajtaját. Újat kapott, amire már nem is emlékszik. Akkor sem rendült meg egymásban a bizalmunk, amikor belegurultam az előttem álló autóba egy piros lámpánál. Ennek nyomai sem látszanak, a kisebb törés kínos emléke a múlté. Hát ilyen egy igazi kapcsolat. Kitartottunk egymás mellett jóban-rosszban, elviseltük egymás nyűgjeit.
Alaposan gondját viseltem, vittem diagnosztikára, de útjaink most elválnak. Ezután is szeretettel gondolunk egymásra a távolból, hiszen elválaszthatatlanok voltunk. Olyan gazdát keresünk neki, aki értékeli az adottságait.”
2002-ben járt nálunk egy ilyen C3, még hamvas újautó korában. Ha érdekel, hogy mi volt akkor róla a véleményünk, olvasd el tesztünket. Ez már 18 éve volt…
