Kezdjük a nyers adatokkal, hiszen úgyis mindenkit az érdekel, hogy hány lóerős, hogyan gyorsul és mennyi a vége.
Szóval az Audi RS3-ast a német HGP műhely piszkálta meg, így a 2,5 literes öthengeres motorból 618 lóerőt hoztak ki, a nyomaték pedig 739 Nm. Nulláról százra 3,1 másodperc alatt gyorsul, de a kétszázhoz is csupán 9,5 másodperce van szüksége. Az átalakított RS3 végsebességét nem láthatjuk a videón, úgy tűnik, ahhoz túl nagy forgalom volt az Autobahnon, de az tuti, hogy a 300 km/órás sebességgel közlekedő ICE vonatot simán lenyomja.
Az Audi „alá” épített tuning nem kevesebb, mint 22 900 euróba került, ami nagyjából 8,2 millió forintnak megfelelő összeg. Ez magában foglalja a gyárinál nagyobb turbófeltöltőt, módosított hűtőket, áttervezett leömlőket, katalizátort, motor- és váltóprogramozást. Viszont hogy ne csak néhány keményebb mentet bírjon a motor, a HGP speciális hajtórudakat szerelt be, erősített csapágyazást és kovácsolt dugattyúkat is kapott a motor.
De néhány szót mindenképp ejtenünk kell a vonatról is, amely méltó ellenfele volt az Audinak.
Az ICE nagysebességű vonatok fejlesztése Németországban 1985-ben kezdődött, a menetrend szerinti közlekedésük 1991-ben indult meg. 1985-ben indították el az első tesztszerelvényt az InterCityExperimentalt, rövidebb nevén ICE V-t. A szerelvényt elsősorban nagysebességű próbajáratokon használták, melyek során megdöntötte az aktuális sebességrekordot is: 1988. május 1-jén elérte a 406,9 km/h-t.
A jelenlegi ICE-hálózat hatféle szerelvénnyel már lefedi szinte az egész országot, illetve Svájcba, Ausztriába, Hollandiába, Belgiumba is utazhatunk ICE-vel. Az ICE vonatok már harmadik generációjuknál járnak. Az áramvonalas formájú ICE 3 vonatot a Siemens cég nyolcrészesre, több vontatási áramnemre, 300 km/h sebességre tervezte, amiből a holland vasutak is rendeltek.
A nemzetközi járatok közül főként a Thalys északi vonalon, továbbá a Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonalon és a LGV Est vonalon közlekednek ezek a szerelvények.
