Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszondát november 23-án indítottak útnak egyrészt azzal a céllal, hogy kőzetmintákat gyűjtsön, amelyek segíthetik a tudósokat az égitest eredetének és kialakulásának megértésében.
Másrészt Kína ezzel is bizonyítani akarja, hogy már a világ technikai, tudományos vezető államának számít, és le tudja nyomni az Egyesült Államokat. A 8,2 kilogramm súlyú Csang’o-5, ami az eddigi legnagyobb kínai űrszonda, december 1-jén hajtott végre sikeres landolást.
A Holdon jelenleg három kínai egység tartózkodik, ezekből kettő por-, illetve kőmintákat gyűjt. 1976 óta egyetlen ország eszköze sem landolt a Hold felszínén, korábban a Szovjetuniónak három robotizált, az Egyesült Államoknak pedig hat emberes misszió során sikerült mintákat hozni a Holdról. Az amerikai Apollo-missziók mintegy 380 kilogramm, a Szovjetunió mintegy 300 gramm holdkőzetet hozott a Földre.
