Egy brazil reptér kifutópályájába csapott bele a villám március 8-án, amelyet videó is rögzített, de a repülőtér alkalmazottai fotót is készítettek a helyszínről. Elég látványos.
A São Paulo-Guarulhos nemzetközi repülőtéren a koronavírus járvány kirobbanása előtt évi 40 milliós utasszámot produkált. Ez háromszor annyi, mint a budapesti Liszt Ferencé.
Óránként több százezer villámcsapás történik a Föld felszínén, egyes adatok szerint a Magyarországon évente a földet ért villámcsapások átlagos gyakorisága négyzetkilométerenként kettő.
Érdekesség, hogy a statisztikák szerint minden rendszeres repülőjáratot évente átlagosan egyszer villámcsapás ér. Az ilyen esetek többnyire csak ijedelmet okoznak a gép fedélzetén, mivel a repülőgépek többségének teste az elektromosan jól vezető alumíniumból vagy fémötvözetekből készül, ez pedig megvédi a gép berendezéseit, illetve a gép utasait a közvetlen villámcsapástól (Faraday-kalitka elve). A gép érzékeny elektromos berendezései túlfeszültség ellen védve vannak. Vigyázni kell azonban, ha a gépből való kiszálláskor villámlik, ekkor ugyanis a gép által biztosított védelmet már nem élvezzük.
De hasonló a helyzet akkor is, ha autóban ülünk. Ha autónkat villámcsapás éri, az utastérbe vagyunk a legnagyobb biztonságban, ugyanis a villám az abroncsokon keresztül a talajba köt ki. Viharos időben ezért feltétlenül maradjunk az autóban, zárt ajtók és ablakok mögött. Balesetveszélyt a villanás és a zaj következtében kialakuló pánik, valamint a hőhatás miatt defektes abroncsok jelenthetnek. Na meg az, ha a villám a mellettünk lévő fába csap bele, és az kettéhasadva autónkra zuhan.
