Sokan fogalomként gondolnak a Jeepre, ám még a világ legrégebbi, 1941-ben alapított terepjárógyártó vállalatának is vannak olyan modelljei, amelyek amilyen gyorsan be-, olyan gyorsan kikerültek a köztudatból. Ezekből a típusokból állított össze egy hetes listát a CarBuzz.
Jeep CJ-6
A Jeepnél a CJ-5-ös és a CJ-7-es is maradandót alkotott, a kettő között azonban ott volt a CJ-6-os, ami annak ellenére, hogy 1955-től 1981-ig volt gyártásban, nem írta be komolyabban magát a márka történelmébe, pedig már 1953-ban, még M170-ként megkezdte pályafutását. Az USA-ban az Erdészeti Szolgálat járműflottáját színesítette a leginkább.
Olyan motorkínálattal rendelkezett, mint a CJ-5, köztük a legendás soros hathengeres AMC-vel, ennek ellenére nem remekelt eladások terén az Egyesült Államokban. 1975-ben, a CJ-7 megjelenésekor le is állították az értékesítését, ám a világ más pontjain, például Dél-Amerikában vagy Svédországban, folytatódott a CJ-6 terjesztése.
Jeep Commander
A Commander nem éppen a legelfeledettebb típusnév, főleg akkor, amikor épp a visszatérését rebesgetik. SUV-ként bukkanhat fel újra a kínai piacon, ahol egy ideig a Cherokee háromszoros változatát hívták így. Amúgy 2005 és 2010 között gyártották a Liberty nagyobb, öt-, illetve hétüléses alternatívájaként.
Ennek ellenére nehéz volt megkülönböztetni tőle, mert csak alig néhány centiméterrel volt hosszabb a Libertynél, az egyetlen könnyen észrevehető különbséget még a harmadik üléssor jelentette. Megszűnésekor a Chrysler (ma már a Stellantis égisze alá tartozik a Jeep – szerk.) bejelentette, hogy a Parancsnokként becézett sárdagasztó utódja a Dodge Durango lesz.
Jeep CJ-8
A CJ-8 új közvetlen leszármazottjával, a Gladiatorral, valamint a CJ-7-es hosszú tengelytávú változataként lépett a porondra, kivehető fülkével, a hátulján pedig egy pick-up jellegű platóval. Meglepő módon mégis csak 1981-től 1986-ig tartott a gyártása, népszerűségét még az sem növelte, hogy az akkori amerikai elnöknek, Ronald Reagannek is volt egy.
Scramblerként is ismert volt a modell, ami egy külső grafikákból és egyedi kerekekből álló megjelenési csomagot takart, de értelemszerűen ez nem minden CJ-8-asnál érhető tetten. Arról azonban a mai napig vitatkoznak, hogy 1985 vagy 1986 volt-e az utolsó gyártási év, ha az utolsó 128 modell még 1985-ben elhagyta a gyártósort.
Jeep FC
Az FC jelen esetben természetesen nem a futballklub (football club) rövidítése, becsületes nevén Forward Controlnak hívták ezt a furcsa külsejű Jeepet. Ezzel az amerikaiak egy olyan típust akartak megtestesíteni, ami katonai és vállalati használatra alkalmas – ekkor a brit rivális, a Land Rover repertoárjában már volt ilyen célra tervezett modell.
A hadi pick-up gyártása 1956-ban vette kezdetét a Willys irányítása alatt, és mivel a haszonjárműipar egyre inkább labdába tudott rúgni a piacon, független szakembert vontak be az FC tervezési folyamataiba, hogy futurisztikus megjelenést kölcsönözhessenek neki.
Így született a sokoldalú haszonjármű, ami ugyan a „hétköznapi halandók” számára is elérhető volt, a mainstream piacon mégsem volt kelendő, katonai és kereskedelmi szegmensekben viszont annál inkább.
Rövid fordulási sugarának és aránylag nagy platójának köszönhetően repülőtéri szolgálati járműként és vontatóként is jó szolgálatot tett. Az 1960-as évek végén az Egyesült Államok haditengerészeténél és tengerészgyalogságánál is nagy népszerűségnek örvendett.
Jeepster Commando
Meghatározóvá vált az 1960-as évek közepére a 4×4-esek szerepe a mainstreamben, ezt a kategóriát az International Scout, a Ford Bronco és a Chevrolet Blazer uralta. Kaiser Jeep pénztárcája azonban nem volt feneketlen, így a meglévő eszközökkel igyekezett újraéleszteni a Willys-Overland Jeepstert.
Ekkoriban a motorok neve viszonylag egyszerű volt és jól csengett, jelen esetben Hurricane-nek, azaz hurrikánnak hívták a soros négyhengeres erőforrást. (Ennél menőbb elnevezést már csak elődje, a Go Devil (Válj ördöggé!) kapott.)
Sokszínű volt a Commando, erre megdönthetetlen bizonyíték, hogy kombiként, kabrióként, kisteherautóként, sőt még roadsterként is lehetett kapni. Legritkább változata a Hurst Jeepster volt, amit rengeteg fejlesztéssel és felfrissített esztétikával vérteztek fel, de a sebességváltója is más volt, mint a többi Jeepsteré.
Jeep CJ-10
Úgy tűnik, a Jeep CJ-sorozatában a páros számoknak nem volt szerencséjük, és ezen még az sem változtatott, hogy ismeretlen okokból a CJ-9 kimaradt a számozásból: a CJ-6 és a CJ-8 után a CJ-10 is a süllyesztőben kötött ki. A CJ-10-et az exportpiacokra tervezték, majd gyártották 1981 és 1985 között, az Egyesült Államokban csak alkalmanként fordult meg egy-egy ilyen.
Karosszériája beleillik a korábbi CJ-k sorába, alváza azonban egy Jeep J10-es teherautóról származik. Nem is téglalap alakú fényszórói teszik egyedivé, sokkal inkább a hűtőrácsa. Elég csak megszámolni a léceit, amiknek száma egyedül ennél a modellnél haladja meg a 7-et, és hogy megspóroljuk a felesleges számolgatást, eláruljuk, hogy stílszerűen 10 az eredmény.
A CJ-10-essel főként Ausztráliát célozta meg a Jeep, a különleges hűtőrács mögé ezért egy 3,2 literes, hathengeres Nissan-motort rejtettek.
Jeep CJ-3A
A legritkább CJ-t Farm Jeepnek is becézték, mivel elsődleges „célközönségként” a mezőgazdaságot tűzték ki. A CJ-2A 1945-ös bemutatkozása előtt az AGRIJEEP nevet is levédték az amerikaiak, de sosem használták. Pedig illett volna a CJ-3A-hoz is, pláne úgy, hogy erősebb felfüggesztéssel építették meg, ebből adódóan nagyobb volt a teherbírása is.
Kisebb hátsó kerekeket kapott, így lehetővé téve azt, hogy a korábbihoz képest hátrébb helyezzék a vezetőülést. Elképesztően ritkák a CJ-3A-k, ráadásul valamennyiüknek mozgalmas életben volt részük, ennél ritkább már csak a Jeep Tractor volt.
A Jeep Tractor egy teljesen lecsupaszított típus volt, amit kizárólag a szántóföldekre szántak, egy erőátvivő egységnek köszönhetően volt képes a rá csatlakoztatott mezőgazdasági eszközök üzemeltetésére.
Egyszerűbb nem is lehetne a Jeep Tractor.
