Eszement mérnökök dolgoznak a BMW-nél és mi kívülállók még mindig csak a felszínt láthatjuk abból, amire valóban képesek, ha nem számít a pénz. A falak mögött a legtöbb sportrészleg vért verejtékezve küzd azért, hogy a lehető legkomolyabb autókat küldhessék az utakra és a 8-as sorozat csúcsmodelljével majdnem sikerült a szupersportautók territóriumában rombolniuk. 1990-ben készült el az E31-es kódjelű 8-as sorozat csúcsmodellje, az első M8. Sajnos nem mutathatták meg senkinek. Akkor.
Alapjaiban is komoly lépés volt a BMW számára a 8-as. Karosszériáját teljesen digitálisan tervezték, az egyik első multilink hátsó futóművel szerelt BMW volt és az egyik első CAN bus elektronikai rendszert használó modell, amely megoldás a bemutatását követő években vált sztenderddé az autógyártásban. Az M8 azonban egészen más volt, sokkal inkább lett versenyautó, mint közúti sportkocsi és a versenytársai is több kategóriával feljebb voltak keresendőek, mint a kiindulási alapnak számító 850 CSi esetében.
Karosszériáját könnyítették, ablakait polikarbonátra cserélték, eltüntették a bukólámpákat és a hátsó sárvédőkön tisztességes légbeömlőket vágtak. Külsőre mégsem annyira feltűnő, milyen technikát rejt, az ugyanis a legtöbb szupersportautónál is komolyabbra sikerült. Teljesen új motort fejlesztettek hozzá: egyedi darab a 6,1 literes V12-es. A korabeli motorokból építkezve kettő 3,0 literes soros hathengeres házasításából sikerült megalkotniuk a blokkot. Bár méretre ugyanakkora, mint a McLaren F1-be került szintén BMW eredetű V12-es és a furat, löketméretek is megegyeznek, az M8-ban teljesen más fejlesztés eredménye dorombol.
550 lóerőre és 500 Nm nyomatékra képes. Előbbit 6000-es fordulatszámnál teljesíti, a nyomaték 90%-a viszont már 2000-es fordulatszámnál is elérhető. Mindez csak hátsókeréken és hatfokozatú kézi váltón keresztül. Több mint 30 évvel ezelőtt! Az M8 már nem luxusautó, se nem túrakupé, versenytechnikát rejt a nyúlánk külső. Motortere az egyik leglátványosabb az autóipar történetében. Hengerenkénti pillangószelepes szívósorból kettőt kapott és mind karbonszálas műanyagból készültek, ahogy a közös doboz is, mely a hűtőrács felől gyűjti be a levegőt.
Elektromos állítású kényelmes foteljei helyett kevlár erősítésű kagylóülések kerültek bele, műszerfalát pedig Alcantarával húzták be. Az M8 első prototípusa 1990-ben készült el, majd 20 évig teljesen láthatatlan volt, a gyáriak elrejtették és csak 2010-ben került elő. A csodás sportautót most felújítja a BMW és bár sosem használták igazán, akadnak kihívások. A gumiból készült biztonsági versenytank például használhatatlanná vált az idő során. Hamarosan elkészül, ami azt jelenti, hogy még akár mozgásban is láthatjuk, de a hangjára mindenképpen kíváncsiak lennénk.