Sleepernek nevezzük azokat az autókat, amikről első, de talán még második ránézésre sem nézzük ki, hogy képesek komolyabb sportautókat is elkapni közúton, pályán, akárhol. A báránybőrbe bújt farkas meglepetésszerű ereje is hasít és megdöbbent, ennél a Golfnál viszont valami történt, mintha a farkas nagyon nem fért volna bele a bárány bőrébe, mégis felhúzta azt. De mit rejt ez az 1-es Golf?
Könnyű lenne azt válaszolni rá, hogy egy Porschét, de ez csak a technikai magyarázat lenne. Sokkal inkább egy igazi őrült agyszüleménye feszítette teljesen szét a Golf ruhát, hogy valami sokkal komolyabbat szuszakoljon bele. Günter Artz volt az elkövető, akiről a 70-es években már mindenki tudta, hogy van valami problémája, olyan autókat épített, amiktől az emberek álla a földet érte, de csak amikor megtudták, mi van bennük.
Artz épített Volkswagen Karmann Ghiát az amerikai Chevrolet Corvair hathengeres léghűtéses boxermotorjával, de volt egy 1303-as Bogara is, aminek a padlólemezét egy 914-es Porsche alól vették, a motorja pedig a 911-es 2,7-es boxere volt. Ezek után kellett valami extrémebb és 1979-ben Celeste di Santolo és Günter Artz, a két karosszériamester szerzett egy Golfot és egy törött Porsche 928-at, majd megkezdődött a házasítás.
Lecsupaszították a 928-ast egészen az alvázig. A donorautó hajtáslánca és utastere remek állapotban maradt, így ezeket mind fel tudták használni. A Golf karosszériáját addig faragták, ameddig rá nem fért a 928-as padlóra, ez persze komolyabb feladat, mint az elsőre tűnik. Pontosan az volt a céljuk, hogy az autó minden részlete eredetinek látszódjon, ne valami tuningnak, és pontosan ebben rejlik a zsenialitása a végeredménynek.
30 centivel hosszabb a tengelytáv és széltében is komoly különbségeket kellett áthidalniuk. Egyedileg gyártották a szélvédőket, a sárvédőket, a hátsó részt is megnyújtották, egyediek a lökhárítók és a hűtőmaszk is, mégis minden tökéletesen gyárinak néz ki. Az autó motorja 4,7 literes V8-as, a korabeli mérések szerint 240 km/h-ra képes gyorsítani a szörnyeteget, ami most új tulajdonosához került.
Miután az autó elkészült, gazdára talált, Dino Pannhorst édesapja és nagybátyja vásárolták meg, és nem azért, hogy nézegessék. Családi autónak használták, így került bele 87 000 kilométer, ami tekintve, hogy a korabeli vélemények szerint vezethetetlen, tisztelni való teljesítmény. Most azért került újra elő a Golf, mert Dino visszavásárolta. Azt mesélte, hogy gyerekkorában sokszor négyen, a teljes család ebben az autóban utazott többször 1000 kilométert a Garda tóig és vissza.
Dino nagyon sokat küzdött azért, hogy vissza tudja vásárolni az autót egyrészt a különlegessége, másrészt pedig a családi emlékek miatt, amit könnyű is megérteni. Rengeteg emlék köti őt a Porsche bőrbelsőhöz, miután azt is belevarázsolták a Golf bendőjébe anno. Az autó most elég jó állapotban van, szerkezetileg nincs gond, de a Porsche technika karbantartása még hátra van.