Mindenki ismeri a régi viccet az orosz melósról:
„Az orosz hűtőgépgyár öreg munkása nyugdíjba megy, és ebből az alkalomból interjút készítenek vele.
– Mondja elvtárs, van magának otthon hűtőszekrénye?
– Nem, nekem nincs.
– De ember, maga negyven évig egy hűtőgépgyárban dolgozott, ahol semmi mást nem gyártottak, csak hűtőgép-alkatrészeket! Ha minden nap csak egy kis alkatrészt vitt volna haza, már lenne otthon hűtője!
– Higgye el, ezzel próbálkoztam több éven át, de akárhogy raktam otthon össze az alkatrészeket, mindig tank jött ki belőle.”
Mint minden viccnek, ennek is van valóságalapja, nyilván rengeteg gyárat egy pillanat alatt át lehet állítani hadi termelésre, de az oroszok és a lánctalpasok közeli viszonya ezen is túlmutat.
Gyakorlatilag minden létező formában, kivitelben építettek már lánctalpas járműveket. Ennek praktikus oka van, a jó minőségű utakat nélkülöző vidékeken gyakorlatilag csak ezekkel lehet egész évben megbízhatóan közlekedni.
Lánctalpakkal felvértezett Ladákból például rengeteg akad, vannak házi átépítések, és vannak rendelhető szettek is, amelyeket otthon összeszerelve indulhat a méteres sárba vagy hóba a szibériai Szerjózsa.
Friss találatunk viszont ennél is extrémebb. Ez egy apró kis játékszer, amit alkotója is csak hörcsögnek nevezett el. Gyakorlatilag egy filmbe illő, furcsa, lánctalpas robogó, ami ebben a formában pont apró méretének köszönhetően használható.
Mivel rövid, keskeny, könnyű, nincs is szükség kormányműre, a fordulást könnyítő két külön fékezhető talpra. Ha az utas fordulni akar, vagy erősen oldalra dőlve fohászkodik, vagy leszáll, gázt adva felpiszkálja a gépet, és mellette táncolva próbálja belőni a megfelelő irányt.
Tehát van még mit csiszolni a konstrukción, de a 150 köbcentis, kínai robogóból származó motorral hajtott eszköz már így is jó móka lehet egy gyártelepen, autókat például kiválóan lehet vele vontatni.