Ha jégeső érkezik, érdemes letakarni az autót, ha nincs felette tető, esetleg sűrű lombos fa. Ez igaz kisebb daraboknál. Ám akkora méretű jégnél, mint amelyek Spanyolországban hullottak nemrég pánikszerűen kiszaladni az autóhoz fokozottan életveszélyes. A spanyol fordos nem is csinált mást, csak csendben videózott.
Nézd meg a felvételt:
Ilyen helyzetben nincs mit tenni, ha nincs egy fedett hely, ahová be tudunk állni az autóval, akkor annyit tehetünk, hogy végignézzük a pusztítást. Ha van jégkárra is kiterjedő casco az autón, akkor kicsit nyugodtabban…
A videón látható jégesőben, ezt semmiképp ne próbáljuk meg!
Húzzák, nyomják, ragasztják
Több technika létezik a jég okozta horpadások javítására, de főleg kettőt használ a szakma. A finom kezet és éles szemet kívánó munkát leegyszerűsítve röviden a lényeg: a nehezebben elérhető kasztnielemek mélyedéseit ragasztás után súlykalapáccsal húzzák ki, míg a simább felületek esetén a tetőkárpit vagy a motorháztető szigetelésének leszedése után kinyomatják az apró horpadásokat.
Idősebb, olcsó használt autókkal azonban nem érdemes javítóhoz fordulni, ha 20-25 ezerért kapható hozzá másik elem. Mondjuk egy VW Passat motorháztetejének plusz tetőlemezének átlagos javítási ára nagyban függ a horpadások számától és mélységétől, de átlagosan 100 ezer forint körül van a kettő együtt. A javítási árak 30 százalékkal az elemcserével és fényezéssel járó javítások árai alatt vannak, és mivel itt nincs fényezés, a jármű értékvesztésével sem kell számolni – mondja a szakértő.
Mi a jégeső?
A jégeső a csapadék olyan formája, ami akkor alakul ki, amikor a zivatarban jelen levő feláramlások a légkör extrém hideg rétegeibe esőcseppeket szállítanak magukkal, ahol azok szilárd halmazállapotúvá fagynak, és a kialakuló jégszemek a zivatar leáramlásába kerülve a felszínre hullnak. A jégeső jéggömbök vagy szabálytalan jégrögök formájában, mindig konvektív felhőből hulló csapadék. Akkor beszélünk jégesőről, ha a jégdarabok átmérője eléri vagy meghaladja az 5 mm-t. Ennél kisebb méret esetén jégdaráról van szó.
A zivatarok többségében kialakulnak jégszemek, azonban az esetek többségében ezek a földfelszínt már olvadt halmazállapotban érik el. Azt, hogy kialakul-e jégeső, az a körülmény dönti el, hogy a felhőben a jégszemek mennyire tudnak megnőni, egy bizonyos mérethatár fölött ugyanis a jégszem már nem képes elolvadni a zuhanás közben, és a talajra szilárd halmazállapotban hullik.
