Extrém kánikulában napszúrás, esetleg annak súlyosabb fokozatai is kialakulhatnak. Ez nem csak azokra veszélyes, akik fizikai munkát végeznek a napon, vagy sportolnak, hanem akár az autóban ülve is veszélyben lehetünk.
A hőártalmakat súlyosságuk alapján lehet elkülöníteni
A napszúrás elsősorban az erős napsugárzásnak való hosszabb idejű kitettség következtében jöhet létre, megfelelő védelem hiányában. Ez a hőártalom enyhe formája, a tűző nap kerülésével könnyedén megelőzhető. Ilyen nagy melegben a kabriózás is veszélyes, ha van rá mód, a déli órákban inkább csukjuk fel a tetőt és mindig viseljünk világos színű sapkát, kalapot, napszemüveget.
A „hőgörcsnek” nevezett jelenség szintén a hőártalmak egyik típusa, lényege, hogy a jelentős izzadás, sóvesztés miatt izomgörcsök alakulnak ki.
A hőkimerülés tünetei a gyengeség, fejfájás, hányinger, hányás, szédülés, illetve ilyenkor is lehetnek izomgörcsök. Utóbbi két típus jellemzően a nagy hőségben végzett erős fizikai terhelés miatt alakul ki.
Hőkollapszus a melegben ájulás vagy ájulás közeli állapot. A nagy meleg hatására bekövetkező hirtelen vérnyomáscsökkenés főleg az idősebbeket érinti.
A hőguta a hőártalom legsúlyosabb formája. Ebben az esetben a testhőmérséklet 40 °C feletti, súlyos központi idegrendszeri zavar lép fel, kezelés nélkül többszervi elégtelenséghez, végső soron akár halálhoz is vezethet – magyarázza Dr. Katona Balázs szakorvos. A szakember azt is megemlítette, hogy a hőártalmak elleni védekezés leghatékonyabb formája a folyamatos folyadék- és ionpótlás, a direkt erős napfény, hőhatás kerülése, a megfelelően szellőző ruha viselése.
A túlhevült autóban is vigyázni kell, különösen a dugóban araszolás közben, nem megfelelően hűtött járműben. A nagy meleghez való alkalmazkodás jelentős terhelést jelent a szervezet számára, így romlik a koncentrálóképesség, csökken a figyelem, a reakcióidő megnyúlik. Ezek a tényezők növelik a közúti balesetek kockázatát. Érdemes mindent megtenni azt elkerülendő, hogy egy felforrósodott autóban kelljen vezetni. A legegyszerűbb, amit az ember tehet, hogy járművét lehetőleg árnyékos, hűvös területen parkolja le és nem hagyja a napon „olvadni” hosszú órákig. Vezetés közben természetesen célszerű bekapcsolni a klímát, vagy lehúzni az ablakokat. Hasznos lehet beruházni egy jó minőségű napszemüvegre is, ami a szemet megvédi az erős fénytől és napsugárzástól.
Elengedhetetlen megfelelő mennyiségű folyadékot magunkkal vinni, elsősorban ásványvizet. Folyamatosan gondoskodni kell a folyadék beviteléről, és ha lehet, érdemes mellőzni a túl sok kávé és cukros üdítő fogyasztását. A folyadékot pedig az autóban célszerű úgy elhelyezni, hogy az valamennyi utas számára elérhető legyen.
Ha pedig a sofőr – vagy az autó bármelyik utasa – vezetés közben bőrét kipirultnak érzi, fáj a feje, vagy túl gyorsan ver a szíve, azonnal félre kell állni egy biztonságos helyre, tartani egy pihenőt, illetve gondoskodni a folyadékbevitelről, a test hűtéséről. Át kell adni a volánt, ha erre nincs lehetőség, akkor mindenképp segítséget kell kérni, a panaszok súlyosságától függően akár a mentőszolgálat dolgozóitól is. Sokszor a rosszullétnek is lehet előjele, például fejfájás, a komfortérzet romlása vagy bizonytalanságérzet. Tehát a pihenéssel semmiképp sem szabad várni a rosszullétig.
Néhány éve magunk is kipróbáltuk, hogy milyen érzés a tűző napon az álló autóban ülni. Nagyon rossz, senki ne próbálja meg utánozni! Négyen ültünk be lezárt kocsiba a tűző napon, de csak a szerkesztőség két legkeményebb tagja bírta addig, amíg megállt a hőmérő, 64,8 fokon.
Az alábbi videóból pedig kiderül, hogy egy átlagos ember kibírja-e 10 percig egy forró autóban. A kísérlet remekül rávilágít arra, hogy miért nem szabad a kocsiban hagyni a gyereket, nagymamát vagy a háziállatot, főleg akkor, ha a jármű a napon áll.
