Kismillió kritika érte a közelmúltban a BMW-t, amiért agresszív, első blikkre mégis furcsa hatást kiváltó, sőt – hogy Szörényi András kollégánk szavaival éljünk – cipőtalpméret-levevő készülékre hajazó hűtőráccsal mutatta be legújabb autóit. Nos, a bajor márkánál újra felcsapták a történelemkönyvet, és annak egy érdekes fejezetét osztották meg a nagyérdeművel, ahogyan arra már korábban is volt példa.
Ezúttal egy, annak idején a 7-es sorozatba szánt prototípust mutattak be a 90-es évekből, melynek legfeltűnőbb eleme csakugyan a hűtőrács. Szemléltetni szerették volna vele, hogy a jövőben ez lehet a széria zászlóshajója, a ZBF-7 nevű látványterv a drasztikus orr mellett az átlagosnál jóval nagyobb luxussal kecsegtető belső terével vált volna korszakalkotóvá. A terv azonban 1996 óta is terv maradt, legalábbis ebben a formában, mert egyes elemek azóta más modelleken köszöntek vissza.
Tátongó, hatalmas orrlyukain túl vízszintesen elrendezett fényszórókkal, krómcsíkokkal egészült ki az akkoriban végképp szokatlannak tűnő változáshoz igazított első lökhárító. Manapság már teljesen természetesnek hatnak az előbukkanó kilincsek és az oldalsó visszapillantó tükröket kiváltó kamerák is.
Diszkrét krómcsíkok díszítik az elegáns, egyébként nem annyira karakteres karosszériát, amit Olaszországban kézzel ütött fémlemezekből állítottak össze. A kerékjáratot nagy átmérőjű kerekek töltik ki: Joji Nagashima veterán tervező elmondása szerint akkoriban a 19 colos gumik voltak az elérhető legnagyobbak, ezért egyedileg kellett készíttetni ehhez a prototípushoz.
Hátulról ugyan az operatőr nem mutatja meg a korábban nem látott 7-es BMW-t, oldalnézetből kivehetőek a hosszúkás, vízszintes hátsó lámpák a lökhárító krómozott díszítőelemei felett.
Belseje viszont már kifejezetten futurisztikus hatást kölcsönzött a ZBF-7-nek. Ennek része az infotainment, vagyis az informálódást és a szórakozást is elősegítő kijelző, amit – a jövőt előrejelző módon – az analóg műszercsoporttal kötöttek össze. Szintén a napjainkban, a szemünk előtt válik valósággá a műszerfal közepén elhelyezett, összekapcsolt klímaberendezés.
Az összes kapcsoló a középső konzolon kapott helyet, így a praktikusságot is szem előtt tartva különféle fakkok, rekeszek kialakítására maradt kapacitás. A bajor mérnökök a fát és a fémet kombinálták a világos színű kárpitozással, alul pedig sötétebb faberakást alkalmaztak.
Viszont a luxust nemcsak az elöl, hanem a hátul ülők is élvezhetik a háttámlába integrált laptopoknak, valamint a kihúzható asztalnak köszönhetően, így akár kényelmesen is dolgozhatunk. Egy gombcsoportot is észrevehetünk, ami olyan, mintha a BMW iDrive elődje lenne, ami nem sokkal később mutatkozott be.
Akár vezetni is lehetne a prototípust, azt azonban nem árulták el a BMW-nél, mi rejtőzik a gépháztető alatt. A Carscoops feltételezése szerint az E38-asokra is jellemző 5,4 literes, V12-es motor hajtja, ami 322 lóerővel és 490 Nm-es nyomatékkal bír.
Nagashima azt is elárulta az autóval kapcsolatban, hogy a ZBF-7-et, a BMW igazgatóságának valamennyi tagja pozitívan, szeretettel fogadta. Habár több elemét is felhasználták a későbbiekben, arra nem adtak magyarázatot, hogy ebben a formában miért jutott el a sorozatgyártásig a koncepció.
A cikk végéhez érve pedig dőljünk hátra, és nézzük meg a teljes bemutatóvideót erről az egyszeri BMW-ről, utána pedig szavazzatok:
