Magyarországon 1976. január elseje óta kötelező a biztonsági öv használata, 2001 óta pedig a hátsó ülésen ülőknek is kötelező övet csatolni. Ezzel a szabállyal mindenki tisztában van, sajnos azonban sokaknak ez mégsem magától értetődő.
A biztonsági öv becsatolásának hajlandósága a felmérések szerint folyamatosan nőtt, 2016-ban a személyautókban elöl ülők 76 százaléka, a hátul ülők 49 százaléka csatolta be az övét – írja a Kreszváltozás.hu.
De még mindig túl sok ember nem köti be az övet, ők jó eséllyel benne lehetnek a heti halálos baleseteket ismertető hírekben. És ez nem erős túlzás: az elmúlt hetekben több olyan baleset történt, amelyekben az életüket vesztők nem csatoltak övet, holott, ha megtették volna, még köztünk lehetnének – volt, aki kiesett az autóból.
Ebből következik, hogy még mindig nagyon sokan nem tartják be a kötelező biztonsági övre vonatkozó szabályokat, döntésük pedig adott esetben az intézkedő rendőrnek a legkülönfélébb módon magyarázzák. A hajdú-bihari rendőrök gyűjtötték össze a legjellemzőbb kifogásokat az övcsatolás elmulasztására.
„Szorít az öv, kényelmetlen” – Cáfolat: a járművekben a hetvenes évektől elterjedő, a nyolcvanas évektől általánossá vált automata biztonsági övek vannak, amelyek nem simulnak olyan erővel a használójára, hogy az valóban szorító érzést váltson ki. Csak akkor feszesek, ha rántás éri őket. A kissé kellemetlen érzés korántsem mérhető össze a balesetkor szerezhető, akár legkisebb mértékű sérüléssel járó fájdalommal sem.
„Ütközéskor jobb, ha nincs becsatolva a biztonsági öv, mert inkább kirepülök a gépkocsiból, mint hogy az összetört járműbe beszoruljak” – Cáfolat: a gépkocsiból ütközéskor kiesni olyan terhelést jelent, mintha valaki többemeletnyi zuhanás után az úttestre esne. A test a gépkocsiból kizuhanás előtt áttöri a jármű szélvédőjét, ez olyan fej-, illetve végtagsérülést eredményez, amely önmagában is halálos eredményű lehet.
„Erős vagyok, ütközéskor a karjaimmal képes vagyok megtartani, megtámasztani magam” – Cáfolat: akár 30 km/óra ütközési sebesség mellett is olyan terhelés éri az emberi szervezetet, amely során a saját testtömege 20-30 szorosát kellene egy pillanat alatt megtartania. Ez olyan, mintha valaki a saját gépkocsiját akarná felemelni a karjaival.
„Nekem ne szabja meg senki, hogy becsatolom-e magam, az én életem, az én egészségem” – Cáfolat: mindenki felelős a saját életéért és testi épségéért, a közlekedés során szándékosan, felesleges veszélynek ne tegye ki magát senki.
„Csak ide megyek a boltba, óvodába, iskolába” – Cáfolat: rövid távon belül is történhet baleset, akár az elindulás utáni pillanatban is. Ilyen tekintetben nem lehet tehát figyelembe venni a megtenni kívánt távolságot.
„Elfelejtettem, amúgy mindig használom” – Cáfolat: a biztonsági öv rendszeres használata az elindulást megelőzően annyira megszokottá, ezzel szinte automatikussá válik, olyan elengedhetetlen része lesz az elindulás előtti rutinnak, mint az, hogy sebességbe kapcsolunk, irányjelzőt használunk, vagy kiengedjük a rögzítőféket. Aki használja az övet, az nem felejti el, mivel részét képezi az elindulásnak.
„Van a gépkocsimban légzsák, az úgyis megvéd” – Cáfolat: a légzsák csak a becsatolt biztonsági övvel együtt fejti ki azt a védelmi hatását, amiért kifejlesztették és beépítették a gépkocsiba. A balesetkor kinyíló légzsák a biztonsági öv nélkül előrelendülő testet nem abban a helyzetben éri, mintha a gépkocsiban ülő be lett volna csatolva, így az szintén sérülést okozhat, és önmagában nem alkalmas a test megtartására.
„Ütközés után kigyullad a gépkocsi, és a becsatolt biztonsági öv miatt bent ragadok az égő autóban” – Cáfolat: ütközést követően csak akkor leszünk képesek elhagyni a gépkocsit, ha a bekövetkezett baleset során nem keletkezett olyan mértékű sérülésünk, ami ezt lehetetlenné tenné. Ez a legnagyobb eséllyel úgy garantálható, ha a biztonsági öv be volt csatolva. A gépkocsik kialakításából adódóan a biztonsági öv csatjai a járművek legvédettebb pontján vannak elhelyezve, így azt mi, a járműben utazók, vagy a segítségünkre sietők egyetlen mozdulattal ki tudják csatolni.
Tehát észérvekkel alátámasztható indok nincs a biztonsági öv használatával szemben. Felelősek vagyunk magunkkal, a családunkkal, de a közlekedés többi résztvevőjével szemben is. Ehhez szorosan hozzátartozik a biztonsági öv használata, adjunk meg magunknak minden esélyt az előre nem látható veszélyhelyzetek, balesetek túlélésére, sérülésmentes megúszására.
Plusz azt se felejtsük el, hogy ha nem vagyunk bekötve, a többi utast is veszélyeztetjük, ők hiába vannak bekötve. Egy komolyabb balesetnél az utastérben vergődő, tehetetlen testként viselkedhet, aki nincs bekötve, ezzel pedig komoly sérülést okozhat a többi utasnak.
