A KrAZ nem véletlenül él legendás gépként a kelet-európai, orosz néplélekben. Szívós, erős, és karakteres konstrukció, ami leharcolva, ütötten-kopottan is teszi a dolgát.
A videón látható, Észtországban található példány pedig tényleg minden ízében hordozza azt a kelet-európai hangulatot, amit mindannyian ismerünk. Ajtaja csak jelzésszerűen, dróttal van zárva, hogy a nagyobb állatok ne foglalják el a fülkét. Szatyorban pár lom, pótalkatrész, az „egyszermégjóleszez” csomag elhagyhatatlan kellékei.
Minden rozsdás, viharvert: a KrAZ 255B évek alatt megkérgesedett lemezei alatt viszont olyan technika lapul, ami megrázza magát, ha hívja a kötelesség.
Indul? Naná, hogy indul! Csak akkumulátor, hűtővíz kell, és már át is fordul a V8-as blokk, amihez csak a csúnyán elkoszolódott légszűrőt vette le főszereplőnk az első indításhoz.
Sokaknak élő emlék még a KrAZ
Aki volt katona, az emlékszik a Krazra. “A Kremencsukban található, 1945-ben alapított, nehézteherjárművek gyártására szakosodott AvtoKrAZ első gyártmánya egy KrAZ-222, 10 tonnás dömper volt. 1967-ben kezdődött a KrAZ-255-ös teherautó gyártása, melyet összkerékhajtással és off-road abroncsokkal láttak el. A 14,9 literes, JaMZ V8-as dízelblokkal szerelt járműből Magyarország és Lengyelország mellett még Észak-Korea, valamint Libanon is vásárolt. 1979-ben a gyár elérte a csúcspontját: egy dolgozóra 1,66 darab legyártott teherautó jutott. 1982-ben bemutatták az extrém igénybevételre tervezett KrAZ-260-as sorozatot.
Ezeket a járműveket 14,9 literes JaMZ dízelmotorral szerelték, mely 1500 percenkénti fordulatszám mellett 1079 newtonméteres maximális nyomatékteljesítményre volt képes. A KrAZ-260-as három évvel később Moszkvában is letette a névjegyét, amikor egy Vörös téri díszszemlén 152 milliméteres, 2A36-os nukleáris lőszer tüzelésére alkalmas tábori ágyút vontatott. A KrAZ-260-as teljes rakománnyal megterhelve még további 10 tonna vontatására volt alkalmas, míg önmagában közel 30 tonnát volt képes cipelni.” – Aranyi Péter, Vezess.
