Nem minden autónál lehet érezhető teljesítménykülönbséget elérni csak a motorvezérlő elektronika átírásával, de bizonyos konstrukcióknál látványos lehet a különbség. Ezt mutatja a Carwow videója, ahol két, gyárilag azonos BMW M3 xDrive-ot hasonlítanak össze egy gyorsulási versenyen. 

Szívó benzines motorra nem létezik szerkezeti átalakítás nélküli hatékony chiptuning. Legalábbis olyan semmiképpen, aminek értelme lenne.

A chiptuning alapja, hogy több üzemanyagot adunk több levegőhöz. Mivel egy szívó benzines motornál adott a beszívott levegő mennyisége, nincs értelme az üzemanyag-befecskendezési mennyiségén változtatni, mert felborul a sztöchiometrikus arány (1:14,7 tömegarány, azaz Lambda 1 érték). Optimalizálni lehet a vezérlőegységet az adott motor valós karakterisztikájához, de igazán érezhető teljesítménynövekedést nem lehet így elérni.

Turbós, kompresszoros benzines, illetve dízelmotoroknál más a helyzet. Mivel a levegőt valamilyen feltöltéssel juttatjuk be a motorba, ezért ebben az esetben szabályozni, növelni lehet nemcsak az üzemanyag befecskendezett mennyiségét, hanem a bejuttatott levegő mennyiségét is. 

A nagyobb teljesítmény azonban nagyobb igénybevétellel is jár, ami megrövidítheti a hajtáslánc alkatrészeinek élettartamát: a kuplung, a váltó, a futómű elemei mind komolyabb terhelést kapnak, és egy esetleges hiba komoly javítási költséget eredményezhet.